Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.20 . 28 szabadságharc a régi rendszer képviselői ellen irányult, akik 1990 márciusáb an megpróbálták elgáncsolni az 1989 decemberében elért eredményeket, és megpróbálták leállítani a demokratizálódási folyamatot, tette hozzá. Markó szerint ha az akkori „ellenforradalmi” kísérlet sikerült volna, fennállt volna a veszélye egy polgárháború k irobbanásának, ez pedig hosszú időre megbénította volna a romániai átalakulás folyamatát. vissza Szerző(k): Hírösszefoglaló Blaga: az egységes román nemzetállamban a román a hivatalos nyelv! Krónika • 2010. március 19. „A román a hivatalos nyelv az egységes román nemzetállamban!” - fejtegette pénteken Nagyváradon Vasile Blaga. A belügyminiszter a Székely Önkormányzati Nagygyűlés múlt heti ülésére reagált, ahol a jelenlevők a magyar nyelv hivatalossá tételét kérték. N em vag yok híve annak, hogy szájkosarat tegyünk állampolgáraink szájára, amikor véleményt akarnak nyilvánítani. Azonban a véleménynyilvánítás szabadságától az Alkotmány áthágásáig hosszú az út” - mondta a tárcavezető. „Biztosítok mindenkit, hogy a belügyminisztér ium teszi a dolgát” - nyomatékosította Blaga. A belügyminiszter kijelentette: az Alkotmány első szakasza – amelyik szerint Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam – nem képezheti alku tárgyát. vissza Ki a felelős? Krón ika • 2010. március 19. Mintha el sem telt volna azóta húsz év. Az 1990es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom óta nem hogy arra nem sikerült fényt deríteni, hogy kik állnak a magyarokat és a románokat polgárháború közeli helyzetbe taszító provokáció mög ött, de még az eseményekkel kapcsolatos diskurzus is alig változott. É rdemes megnézni a huszadik évforduló alkalmából a bukaresti sjtóorgánumokban megjelenő visszaemlékezéseket, amelyek ma is a ceausescui magyarellenes propagandagépezet által kinevelt pro vokátorok hazug vádjait ismétlik. Olyan vádakat, amelyek szerint a véres események mögött Budapest Erdély elszakítására irányuló törekvései, valamint az ezek szolgálatába álló erdélyi magyar szeparatisták álltak, akik polgárháború kirobbantásával próbálta k az ország egységére törni. A szekus ihletésű propaganda két legyet próbál ütni egy csapásra: a márciusi események magyarokat befeketítő bemutatása mellett az autonómiaigényeket is diszkreditálni akarja, mondván, hogy 1990 márciusában a magyarok az egykor i Magyar Autonóm Tartomány visszaállítását is követelték, amelyet az országra kívülről, Sztálin által rákényszerített “kommunista képződménynek” titulálnak. Az érvrendszer ismerős – már csak azért is, mert a mostani, március 15i erdélyi és partiumi megeml ékezések kapcsán is hasonló hangnemben próbált magyarellenes hangulatot kelteni a román politikum és sajtó egy része. Mindez azt jelzi, hogy a fekete márciusért felelős erők öröksége ma is él, annak képviselői pedig továbbra is a dezinformálást, a nemzeti ségek közötti viszony további mérgezését tekintik egyik legfőbb feladatuknak. Talán az sem véletlen, hogy a Székelyföldön élő románok nagygyűlését is épp a fekete március évfordulós megemlékezésere szervezték rá – a húsz évvel ezelőtti események felelőse it kereső hangokat így elfedhetik a magyarok által “elnyomott” románok kívülről sugallt panaszai. Ilyen körülmények közt egyértelműen jogos az az elvárás, hogy végre kiderüljön, valójában ki és mi állt a húsz évvel ezelőtti események hátterében, miért kel lett magyarok és románok életét egyaránt követelő magyarellenes megmozdulásokat kirobbantani csak azért, hogy ismét létre hozhassák a titkosszolgálatot. A felelősöket meg kell nevezni és – ha lehet – felelősségre kell vonni, hogy az ország közelmúltbeli tö rténetének sötét fejezetei közül legalább ez lezárulhasson végre. vissza Szerző(k): Balogh Levente
