Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.20 . 19 Azonban az országban akkor olyan szekusellenes közhangulat uralkodott, hogy azok, akik a Ceauşecudiktatúra megdöntése nyomán hatalomra jutottak, túlságosan kockázatosnak vélték, csak úgy, valamilyen nyomós okra való hivatkozás nélkül Sze kuritátéjogutódot létrehozni. Nos, a nyomós okot, amelyre való hivatkozással egy héttel az 1990es március 19i és 20ai véres események után a hatalom új birtokosai már bátran létrehozhatták a Román Hírszerző Szolgálatot, a Marosvásárhelyen történte k szolgáltatták. Persze ehhez a tömegek kellő félretájékoztatására, illetve arra is szükség volt, hogy az ottani eseményeket a célnak megfelelő „tálalásban” hozzák a román közvélemény tudomására. A szekusok számára azonban ennek a feladatnak a „szakszerű” kivitelezése sem okozott gondot, hiszen 1989 decemberéig a Szekuritáté keretében külön álhírterjesztő ügyosztály is működött. Az egész jól megtervezett és hatásosan levezényelt akció lényege pedig a következő volt: nagyszabású tömegverekedést kiprovokál ni románok és magyarok között, erről készült felvételeket a televízióban is bemutatni, mégpedig úgy kommentálva, hogy minden azért történt, mert a magyarok – kihasználva a helyzetet, hogy Szekuritáté hiányában nincs olyan szerv, amely fellépjen ellenük – t úlzó követelésekkel álltak elő, illetve el akarják szakítani Erdélyt Romániától. Miután ezzel a maszlaggal megetetették, a román közvélemény addig Szekuritátéellenes része is azt kezdte el mondogatni, hogy a Szekuritáté szükséges rossz, ilyen szervre mégi scsak szükség van, mert íme, mire vetemednek a magyarok, ha nincs… Így történt, hogy ugyanabban az országban, ahol 1990 márciusának az elején még erősen szekusellenes hangulat uralkodott, 1990 márciusának a végén a Szekuritáté jogutódját, a Román Hírszerző Szolgálatot már mondhatni közkívánatra alakították meg. Szatmárnémetiben nem sikerült A Román Hírszerző Szolgálat megalakítása érdekében szükségesnek ítélt románmagyar tömegverekedés színhelyéül eredetileg Szatmárnémetit szemelték ki. 1990. március 15én lényegében itt is a Marosvásárhelyről ismert forgatókönyvet alkalmazták volna: bepálinkáztatott avasi románokat Szatmárnémetibe szállítanak, akik nekiesnek a szabadságharc évfordulója megünneplésére összegyűlt magyaroknak – és jöhet a tömegverekedés, m eg a magyarellenes uszítás a médiákban. Az erre a célra kiszemelt – a köznyelv által osányokként emlegetett – román népcsoport tagjairól tudni kell, hogy megsérteni bizony nem tanácsos őket, mert ebben az esetben hamar ütnek, sőt gyakran szúrnak is, mégped ig késsel. Azonban – bár, ha ilyesmire kerül sor, eszükbe sem jut félre állni – ok nélkül általában nem kezdeményeznek verekedést. Nos, Szatmárnémetiben legalább részben a szekusok által ide irányított osányok ez utóbbi tulajdonsága miatt nem következett b e nagyobb szabású románmagyar összecsapás. Úgy is mondhatnánk, hogy a nagy „késelők” hírében álló osányok (a Görgényvölgyiekkel ellentétben) nem hagyták magukat az orruknál fogva vezetni. vissza Boros Ernő Hivatalosan is v isszautalták a hazafias törvényt Bumm.sk • 2010. 03. 20 Ivan Gašparovič köztárasági elnök immár hivatalosan is visszautalta a parlamentbe a hazafias törvényt, tájékoztatott Marek Trubač elnöki szóvivő. Ivan Gašparovič köztársasági elnök szerint e gy olyan nagykiterjedésű törvényt, amely kötelességeket szab meg iskoláknak, falvaknak, városoknak és más intézményeknek, nem lehet már április elsejétől érvényesíteni. Az államfő arra kéri a törvényhozókat, hogy a jogszabály ismételt jóváhagyásakor a hat ályba lépés időpontját változtassák meg április elsejéről szeptember elsejére. A Szlovák Köztársaság elnöke szerint egy olyan nagy kiterjedésű törvényt, amely kötelességeket szab meg iskoláknak, falvaknak, városoknak és más intézményeknek, nem lehet már áp rilis elsejétől érvényesíteni. Az államfő úgy fogalmazott, hogy „hatályba lépésének első napján máris megszegnék a törvényt“. Gašparovič tegnap délután jelezte, hogy nem írja alá a jogszabályt. Azt azonban tagadta, hogy a Smer nyomására döntött volna így. Hangsúlyozta, hogy végső döntése arról, mi legyen a törvény sorsa, az SNS csúcsvezetőivel, Robert Fico kormányfővel, pedagógusokkal és önkormányzati képviselőkkel folytatott eszmecseréi eredémnyeként született meg. Az államfő nem tartja szerencsésnek magá t a törvény elnevezését sem, mivel a hazafiasság fogalom
