Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 18 Először meglepődtem Ionel szavain, majd elgondolkoztam. Ez az ember semmit nem tanult húsz év alatt, hiába látja, mennyire más szűkebb világunk is, a magyarság képviselői a kormányban is ott ülnek, itt Szatmáron meg (noha érezhető kisebbségben vagyunk) éppen a mieink vezetnek, s a rájuk adott sok román szavazat bizonyítja, hogy nem is rosszul. Persze Ionel szavazata nem lehet köztük, mert ő húsz éve is azok közé a szatmári románok közé tartozott (igaz, hogy csak maroknyian voltak) , akik március 15én azt ordibálták a főtéren, hogy „Afară cu ungurii!”. Csakhogy az ő ordibálása hamis ám, mert a rendszerváltás előtt egy évvel a fia a román nyomor elől Magyarországra szökött, s azóta is ott él, nem törődve, hogy apja gyűlöli a magyarok at. Milyen szerencse, hogy akkor mifelénk nem Ionelre hallgatott a románság, hanem például Pop Mihai orvosra, Avasfelsőfalu népszerű és hozzáértő kórházigazgatójára, aki visszafordította azokat a teherautókat, amelyeket onnan botos legényekkel Szatmárra i ndított az újraéledő szeku, minthogy Marosvásárhely főpróbája nálunk volt. Ám a máshonnan hozott, melegítős belügyérek sem tudtak Szatmáron igazi balhét csinálni, s mindössze kéthárom serültje volt az eseménynek. Ez részben a magyarok higgadtságának kös zönhető (az RMDSZ nem vette fel a kesztyűt, s lám az okos taktika mostanában hozza eredményét!), részben a helyi románság korrekt magatartásának. A rémítő álhírek ellenére sem akart verekedni a magyarokkal. Ezért küldtek pár nap múlva Vásárhelyre jóval töb b félrevezetett hegyi embert. A Ionelekben lappangó nacionalizmust ma nem annyira a „hivatásos” román szélsőség, mint a demokrácia köntösében járó, rafináltabb politikusok hozzák ki. Köztük az államelnök. Ha szüksége van ránk, partnernek fogad, de azt nem tudja elviselni, hogy 90 márciusa után húsz évvel sem fogjuk be „pörös szánkat”. De van más választásunk? vissza Lemaradt Háromszék Krónika 2010. március 19. Pályázatok írására buzdította a háromszéki lelkészeket Kovászn a megyei látogatása során Nagy Mihály Zoltán, a vallásügyi államtitkárság magyar történelmi egyházakat képviselő szakreferense. Mint mondta, a megyéből kevesebb pályázat érkezik, mint az országos átlag. Tavaly hozzávetőlegesen 40 millió lejt osztott ki pál yázati úton az államtitkárság, ebből több mint 3 milliót kaptak a magyar történelmi egyházak. Nagy Mihály Zoltán Sepsiszentgyörgyön, majd Kézdivásárhelyen ismertette részletesen a plébánosokkal, lelkészekkel a pályázatok műhelytitkait. A szakreferens elm agyarázta, hogy kell kitölteni az űrlapot, és néhány buktatóra is felhívta a jelenlevők figyelmét. Kifejtette, többek között a műemlék templomok restaurálásánál kell figyelni arra, hogy amennyiben „A” besorolású épületről van szó, csak szakirányú engedélly el rendelkező cég végezhet javítási munkálatokat. „A törvény értelmében például a magyar vagy latin nyelvű egyházi pecsétet nem fogadják el, ezért mindenkit arra kérünk, hogy készíttessen román nyelvűt is, ezekre az esetekre” – hangsúlyozta az államtitká rság elvárásait Nagy Mihály Zoltán. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a leadott pályázatokból egy másolatot mindig tartsanak meg, egy példányt pedig küldjenek el a püspökségre, mert így utólag is elő lehet keresni a dokumentációt. Az államtitkárságnál te mplomépítésre, javításra, de rendezvények szervezésére, szociális tevékenységekre és egyházi múzeumok támogatására is lehet kérni pénzt. Nagy Mihály Zoltán szerint azonban a román kormány által biztosított keret 90 százaléka templomépítési és javítási mu nkálatokra megy el, ugyanis az ortodox egyházi kultúrában nincs jelen a szociális tevékenység, ezért nem értik, a magyar történelmi egyházak miért kérnek erre támogatást. A szakreferens jelenlétét kihasználva Gödri Miklós református lelkipásztor át is ad ta a kálnoki műemlék templom restaurálásáról szóló pályázatot. Tamás Sándor tanácselnök elmondta, a megyei önkormányzat is különít el a
