Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 16 Azok fogtak össze, akik úgy gondolták, hogy együtt tudnak működni, ez a program lényege, eb be semmi beleszólása nincs sem a megyei tanácsnak, sem a gyulafehérvári fejlesztési ügynökségnek. Négyöt millió euróról van szó térségenként, ami nem egy világrengető összeg, ennél sokkal többet összepályázhat akár egy 23 ezres falu is más uniós programo kból. Foltokban létező helyi akciócsoportokkal elképzelhető összefüggő székelyföldi vidékfejlesztés? – Ismétlem, a Leader nem a vidékfejlesztés alapegysége, motorja. A vidékfejlesztésen belül a Leader segítség lehet a sikeres fejlesztési politikában, de nem meghatározó a szerepe. A programot arra találta ki az EU, hogy a térségi partnerek közötti együttműködési készségeket fejlessze, ez nem helyettesítheti a markáns fejlesztési cselekményeket, egy térség Leader nélkül is lehet sikeres az uniós források l ehívásában, és Leaderrel is lehet sikertelen. Létezik átfogó székelyföldi fejlesztési koncepció? – Jó másfél éve vagyok megyeitanácselnök, ez idő alatt számos stratégiai jellegű fejlesztési anyag elkészült. Szerintem nem ez a lényeg, hanem az, hogy a k onkrét célkitűzéseket miként valósítjuk meg. A gazdasági válság amúgy is felülírt minden korábbi fejlesztési koncepciót, mert bebizonyosodott, hogy a korábbi fejlesztéspolitika axiómái nem állták meg a helyüket. Az elmúlt másfél évben körvonalazódott egy megyei, székelyföldi fejlesztéspolitikai koncepció, lényege az, hogy e térség fejlődését a sok kis egzisztenciára alapozott entitásként akarjuk megvalósítani, hangsúlyozva mindazt, ami megkülönböztet minket másoktól, keresve komparatív előnyeink minél hat ékonyabb kihasználásának lehetőségeit. Lehet tudni, hogy 2011 és 2013 között milyen fejlesztésekre, és mennyit költene a Székelyföld? – Székelyföld a köztudatban Hargita és Kovászna megyét, és Maros megye egy részét jelenti, ezért erre pontos választ Har gita megyei tanácselnökként nem adhatok. Amire pontos választ tudok adni, az Hargita Megye Tanácsára vonatkozik, arra, hogy 2010es költségvetésünk főösszege 60 százalékkal meghaladja a tavalyit, köszönhetően számos európai EUs projektünknek, ami a mostan i válságos, megszorítós időszakban elfogadhatónak tűnik. Remélem, tartani tudjuk ezt a jó irányt az elkövetkező években is, de a térségbe érkező fejlesztési források alakulása nem csak tőlünk függ. Fontos szereplők e kérdésben a helyi önkormányzatok, kül önösen a városok, a vállalkozói szféra és a civil szervezetek. DemokrataLiberális Párti berkekből röppent fel a hír, hogy nem Maros, hanem Brassó megye lenne Kovászna és Hargita társa az új régiós felosztásban. Ha Marost és Hargitát egy megyehatárokon á tnyúló Leadertérség kötné össze, nem lenne ez még egy igen erős érv a természetes összetartozásra? – Azokon a fórumokon (SZÁT, Koalíciós Egyeztető Tanács), ahol én megfordulok, nem hallottam erről a felvetésről. Amúgy Hargita, Kovászna és Maros megye egy fejlesztési régióba történő szervezése mellett sokkal nyomósabb érveink vannak, mint ilyen vagy olyan Leadertérség szervezése. És itt most nem venném elő a történelmi, földrajzi, intézményszervezési hivatkozásokat, hanem csak arra hívnám fel a figyelmet, hogy az EU fejlesztéspolitikájának az alapját a fejlettségben alulmaradt régiók felzárkóztatása, lakosaik életminőségének javítása jelenti. Ezért az a régió, amelynek átlagos fejlettségi mutatói alacsonyabbak, több pénzt kap egy lakosra, a magasabb fejl ettségű mutatóval rendelkező meg kevesebbet. Ezért a székelyföldi románok, magyarok azzal járnak jól, ha viszonylag alacsonyabb fejlettségű megyékkel kerülnek egy régióba. És persze ennek a fordítottja is igaz. Elemi érdekünk, hogy Románia egyik legfejle ttebb megyéjével, Brassóval ne közösködjünk, ugyanis a közösből még a mainál is alacsonyabb arányban részesednénk, és elvonna tőlünk minden forrást. Ha Románia komolyan veszi az uniós fejlesztéspolitika lényegét, akkor nincs más út, mint az, hogy külön fej lesztési régiókba szervezi az elmaradottabb megyéket, és külön régióba a fejlettebbeket, mert a lényeg a fejletlenebbek felzárkóztatása. vissza
