Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 11 A járaton utazóknak különleges programban lesz részük, ígérik a szervezők. A nosztalgiavonat másnap, március 20án Nevetlenfalunál hagyja el a területet, s Szatmárnémetin és Nagykárolyon át tér vissza Magyarországra. Az utasok az azt megelőző éjszakát Beregszászban töltik, ahol városnézés, koszorúzás Petőfi szobránál és színházi előadás is szerepel a programban. A másn api vonatozásba is iktattak egy szünetet, éspedig Nagyszőlősön. A kulturális, gasztronómiai és sok más színes programmal "díszített" utazásra a www.vasutinfo.hu oldalon lehet jelentkezni. vissza Nincsenek itt államférfiak , csak politikusok Rudolf Chmel nyilatkozik a magyar – szlovák alapszerződés aláírásának 15. évfordulója alkalmából Egyre rosszabbnak tartja a szlovák – magyar politikai kapcsolatokat a neves pozsonyi irodalomtörténész, aki az egykori Csehszlovákia utolsó bud apesti nagykövete volt, jelenleg pedig a HídMost párt egyik alelnöke. Rudolf Chmel szerint nincs sem olyan magyar sem pedig szlovák államférfi, aki szorgalmazná a két szomszédos nép és ország tényleges megbékélését. Szilvássy József, Pozsony| Népszabadság | 2010. március 19. | Tizenöt évvel ezelőtt írta alá Horn Gyula és Vladimír Meciar Párizsban a magyar – szlovák alapszerződést. Főleg külföldi nyomásra vagy nemzeti érdekből tette ezt a két kormányfő? – Nyilvánvalóan erőteljes volt a nyugati politikusok nyomása. Ők elsősorban ar ra figyeltek, hogy KözépEurópában ne ismétlődhessenekmeg a balkáni események. Ezzel együtt pedig a visegrádi államokat mielőbb szerették volna az egységesülő Európába, tehát az unióba és az északatlanti katonai szövetségbe integrálni. Ugyanakkor magyar é s szlovák érdekek is fűződtek az egyezséghez. Magyarország arra törekedett, hogy a dokumentum tegye egyértelművé, miszerint a nemzeti kisebbségek védelme a nemzetközi jog, és nem az egyes államok belügyeinek körébe tartozik. Szlovákia pedig igyekezett elér ni, hogy rögzítsék határainak és területi egységének sérthetetlenségét. Ezek a történelmi indíttatású, olykor hisztérikus felhangokat sem nélkülöző törekvések indokoltak voltak, de csak egy csomagban fogadták el azokat. Különkülön szerződésben erre aligha lett volna esély. Még így sem volt egyszerű a dokumentum ratifikálása, mert ami egyeseknek sok volt, azt mások kevésnek tartották. – Másfél évtized távlatából miként értékeli ezt az egyezséget? – Az említett két kulcsfontosságú témában bizonyos mértékig csökkentette a feszültséget, ezáltal pedig erősödött KözépEurópa stabilitása, amelyre akkor főleg Vladimír Meciar kormányának hazai etnikai és emberjogi konfliktusai vetettek árnyékot. A Dzurindakabinet nyolcesztendős regnálása idején – amikor az MKP is koalíciós partner volt – ezt a két témát mindkét országban puhán kezelték, nem keményen és nemzetközi színtéren. – Ennek ellenére a két ország politikai kapcsolatai akkor sem voltak problémamentesek, az utóbbi négy esztendőben pedig lényegesen megromlott ak. Mi értelme volt és van akkor az alapszerződésnek? – A dokumentum jelentősége és értelme mindig attól függ, milyen kormányok vannak hatalmon a Duna két oldalán. S még inkább a szlovák többség és az itteni magyar kisebbség viszonyától. Sajnos, ma uniós v iszonylatban is a legrosszabbak a szlovák – magyar politikai kapcsolatok. Ez azért is szomorú, mert a két országnak jelenleg baloldali kabinetje van, amelyek elvben ideológiai szempontból illeszkednek, eleve pedig internacionalisták lehetnének. De a helyzet lehangolóan más. – Vagyis az alapszerződés sem oldotta a szlovák – magyar feszültségeket... – Főleg azért nem, mert konfliktuskezelő lehetőségként nem használják. Mindkét félnek rendszerint csak akkor jut az eszébe ez a dokumentum, amikor a partnert kell bírálni. Szlovákia a konzultációk hiányát kifogásolja, főleg a Kárpátmedencei Képviselők Fórumának létrejöttével és tevékenységével kapcsolatban, Magyarország pedig el sősorban a kisebbségi jogok szavatolását kéri számon, az alapszerződés alapján is. Meciarék nem sokat tett ek a deklarált elvek valóra váltásáért, a jelenlegi szlovák kormány pedig olykor még rajtuk is túltesz.
