Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 32 „A Híd Párt nem érti, mi alapján gondolja az iskolaügyi miniszter azt, hogy a magyar tannyelvű iskolákba járó diákok szlovák nyelvtudása nem megfelelő” – áll a párt hivatalos kommünikéjében. A nyilatkozat a továbbiakban leszögezi, Ján Mikolaj állításai félreveze tők, mivel: „A 2009es Monitor 9 eredményei alapján a magyar tannyelvű iskolák diákjai átlagosan 61,37 százalékosra írták meg a szlovák nyelvi tesztet, míg a szlovák tannylevű iskolák diákjai 61,27re. A morfológiai vonatkozású kérdésekben 63,2 százaléko t értek el a magyar alapiskolák diákjai, míg a szlovák alapiskolák diákjai 57,8 százalékon teljesítettek. A lexikológiai és helyesírási feladatokban szintén a magyar tannyelvű alapiskolák diákjai értek el jobb eredményeket.“ A nyilatkozat továbbá kifejti , ha a miniszter kijelentéseivel a diákok aktív nyelvhasználatára célzott, elismeri, hogy a szlovák nyelv tanításának módszere a magyar iskolákban nem jó. „Meg szeretnénk kérdezni a miniszter úrtól, vajon tényleg aze a célja, hogy a diákok tökéletesebbe n sajátítsák el a szlovák nyelvet, vagy csupán el akarja terelni a figyelmet a korábbi rossz döntésekről?“ A Híd párt a szlovák nyelvoktatás módszertanának megváltoztatását szorgalmazza, úgy, hogy a hangsúly a beszélőkészség elsajátításán legyen, tehát a szlovákot második nyelvként oktassák. para- vissza Nyelvlecke Paraméter 2010, március 17 - 14:23 Barak László Számos alkalommal kifejtettük már itt, hogy senkinek semmi köze, főként a politikusoknak nincs ahhoz, hogy a szlovákiai magyarok megtanulnake szlovákul, avagy sem. És ha igen, milyen szinten beszélik a többségi nyelvet. Ha, mondjuk, egy szlovákiai magyar úgy dönt, hogy nem tanul meg szlovákul, akkor nem fog megtanulni és kész. Legfeljebb kerüli majd az olyan közösségeket, ahol hátrányba kerülhet emiatt. Olyan munkát választ és ott, ahol nem szükséges a szlovák nyelvtudás. Emellett persze jó, ha tudja, az egyáltalán nem holmi magyarságmérce, hogy egy magyar nemzetiségű ember hajlandóe megtanulni szlovákul vag y sem. De még csak az intelligencia mércéje sem, hiszen, ugye, sokkal több ember nem beszéli a szlovák nyelvet meg a magyart, mint amennyi igen… Apám, aki kellőképpen önérzetes magyar ember volt, nekem annak idején azt mondta, azért kell a lehető legjobb an megtanulnom szlovákul, hogy képes legyek magamat megvédeni a soviniszta szlovákok esetleges támadásaival szemben. A munkahelyi érvényesülést pedig sajátos módon csak másodlagosnak tartotta. Mindemellett azért abban talán minden egyes szlovákiai magyar megegyezhet, hogy egyáltalán nem árt, sőt, ha egy szlovákiai magyar jól beszél szlovákul. A normálisabbja nyilván azért gondolja így, mert érvényesülési lehetőségei, kultúrája színesedésével, gyarapodásával is számol. Az sem baj azonban, ha olyanok is aka dnak, akik csak azért akarnak tudni, hogy megértsék az „ellenséget”… Be kellene látni azt is, hogy a nyelvismeret, a nyelvtanulás, kiváltképpen annak módszertana nem lehet politikai ágendák tárgya egy demokratikus intézményrendszert magáénak valló közöss égben. Mert abban a pillanatban, amint politikai útmutatások, sőt, ukázok tárgyává válik, egyrészt a személyi szabadságjogok sérülnek, másrészt egy specifikus szakma, hivatás kiteljesülését gátolják, annak eredményessége csökkenhet emiatt. Azon kívül, hogy olyan konfliktusforrásként hathat, ami ugyancsak kontraproduktív az eredmény szempontjából. Sólyom László vonatkozó módszertani „útmutatása” ezért tekinthető szerencsétlennek. Annak ellenére, hogy feltehetően jó szándékúnak szánt véleménynyilvánítása ny omán csak a legcsököttebb demagóg politikusok, korlátolt szellemi képességű soviniszta kalandorok képesek olyan következtetésekre jutni, hogy az Szlovákia területi integritását megkérdőjelező támadás.
