Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-18
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 25 Javulhatnak a magyar oktatás feltételei Krónika 2010. március 18. Elfogadását követően az új tanügyi törvénytervezet jobb helyzetet teremthet a magyar anyanyelvű oktatás számára, mint amit az eddigi gyakorlat megengedett – vélik az RMDSZ oktatásügyi szakértői. Király Andrástól, a tanügyminisztérium államtitkárától tegnap megtudtuk: az RMDSZnek sikerült néhány, a magyar ság számára fontos módosító indítványt elfogadtatnia, melyek bekerültek a törvénytervezet végleges, a kormány tegnapi ülésén bemutatott változatába. Rendkívül fontos eredménynek nevezte, hogy az elsőtől a tizenkettedik osztályig a magyar gyerekek külön, sa játos tanterv és program alapján tanulhatják ezután a román nyelv és irodalom tantárgyat, és a vizsgáztatás is ennek megfelelően zajlana. Javított kiadás. Az új tanügyi törvény szerint a magyar diákok minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak A jelenle g érvényben lévő tanügyi jogszabályhoz képest ugyanakkor az is újdonságnak számít, hogy a romániai magyar diákok ezentúl a román nyelv és irodalmat leszámítva minden tantárgyat anyanyelvükön tanulhatnak. Király András lát esélyt arra, hogy a kisebbségi okt atás szempontjából lényeges előrelépéseket tartalmazó törvénytervezetet elfogadják. „Bízom abban, hogy a román politikum van annyira érett, hogy a magyar kisebbségi oktatással kapcsolatos problémák kezelését támogassa. A törvénytervezet sorsa a kormánykoa líciós partnerrel kialakított viszony erejét is bizonyíthatja” – fogalmazott a Krónikának az államtitkár. Az új törvénytervezet – első olvasatban – a tegnapi kormányülésen került az illetékesek elé. Bokor Tibor, a szenátus oktatási, tudomány, ifjúsági és sportbizottságának tagja, az RMDSZ oktatásügyi szakértője jelentős fejleménynek nevezte, hogy sikerült bevinni a törvénybe a finanszírozás kérdését is. Az eredeti tervezetben ugyanis nem vették figyelembe, hogy a kisebbségi oktatás – mint mindenhol a vilá gon – több pénzbe kerül. A törvény értelmében, mint ismeretes, fejkvóta szerinti támogatásban részesülnek az iskolák, azaz minél több diák tanul egy intézményben, annál több állami támogatást kap. Bokor elmondta, tudomása szerint a kormány minden évben hat ározatot fogadna el a kisebbségi oktatásban résztvevők számára előirányzott kvóta értékéről a gazdasági mutatók függvényében. A finanszírozás esetében figyelembe veszik az oktatás nyelvét és a település földrajzi elhelyezkedését is. Rámutatott ugyanakkor, míg az előző törvény szerint azok a tanintézetek, melyekben a diáklétszám 200 alá csökkent, elveszítették önállóságukat, az RMDSZ javaslata szerint ez a szám most 300ra módosul. A törvénytervezet néhány újdonságáról Daniel Funeriu tanügyminiszter is bes zélt a sajtónak az elmúlt napokban. Az egyik legfontosabb változás, hogy a kötelező oktatás 10 évig tart majd, így a 9. osztály még az általános iskolai képzés része lesz. A tárcavezető szerint ezzel az intézkedéssel a jelenlegi, mintegy 20 százalékos isk olaelhagyási arányt csökkentenék. Közölte továbbá, az új tanügyi törvénytervezet módosítja a középiskolai felvételi rendszert is. Eszerint az általános iskolai tanulmányok elvégzésekor a diákoknak két írásbeli vizsgát kell majd tenniük egy reál és egy humá n tantárgyból, és számítógépkezelői ismeretekből. Ezek a vizsgák, valamint a többi tantárgyból elért iskolai eredmények és a tanárok által adott jellemzések képeznék a diák portfóliójának 70 százalékát, emellett a középiskolák is rendezhetnek felvételi v izsgát, mely a felvételi jegy 30 százalékát tenné ki. A tervezet tartalmazza ugyanakkor azt az Ecaterina Andronescu minisztersége idején benyújtott kezdeményezést is, miszerint 500 eurónak megfelelő összeget kap lejben minden újszülött. A pénzt 14. életévü k betöltése után – kizárólag tanulmányaik folytatására – használhatnák az arra jogosultak. Szerző(k): Gyergyai Csaba vissza
