Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-17
MeH Nemzetpolit ikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 26 Egy szégyenfolt margójára S zabadság 2010. március 17. Olvasta 355 felhasználó. BORBÉLY TAMÁS Már sok vélemény elhangzott arról, hogy Kolozsváron a Magyar Gárda mintájára alakult Székely Gárda beszennyezte a március 15i ünnepséget. Jelenlétük az ünnepségen, valamint az Új Job boldal nevű fasisztoid román szervezet stílusát hűen utánzó, provokáló transzparenssel való felvonulásuk azt mutatja, hogy Erdélyben is ideje lenne odafigyelnünk a szélsőségekre, a magyarra és a románra egyaránt. Ez utóbbiból ízelítőt kaptunk vasárnap, ami kor a Noua Dreaptă tüntetett szintén Kolozsváron. [Kommentálható] A magyar gárdások nem voltak sokan, viszont annál nagyobb feltűnést keltettek. Reklám szempontjából az is jót tett nekik, hogy bekísérték a rendőrségre az úgynevezett szakaszparancsnokukat. Romániában már 2002 óta tilos a fasiszta, a rasszista és az idegengyűlölő jelképek használata. Ezt a srácok is nagyon jól tudják, de hát ugye, miért ne vitézkedjenek egy kicsit, hiszen ilyenkor lehet csak igazán feltűnést kelteni. A megdöbbentő azonban n em a gárdások felvonulása, habár a puszta tény számos jóérzésű kolozsvári polgárban visszatetszést és szégyenérzetet keltett. Jelenlétükkel ugyanis csak árthatnak egy olyan sokszínű városban, mint Kolozsvár, amely a többségiek időnként nacionalista megnyil vánulásai ellenére, megőrizte sokarcúságát. A városnak ez a profilja pedig beláthatatlan távolságra esik a gárdisták kizárólagosságra és kirekesztésre törekvő szemléletmódjától. De mint jeleztem, végül nem a gárdisták felvonulása a legsúlyosabb tény, hane m az, hogy Máté András, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője elhatárolódás helyett azt próbálja megmagyarázni, a Meine Ehre heisst Treue (Becsületünk a hűség) holmi ártatlan cserkészszlogen, holott a náci SS jelmondatáról van szó. Egy felelős poli tikusnak még akkor sem szabad ilyen durva félremagyarázásokba bocsátkoznia, ha ez esetleg népszerűséget hoz számára. Népszerűséget hajhászni felelőtlen állásfoglalásokkal lehet, de mélységesen erkölcstelen. Egyébként valóban kínos elismerni, hogy köztünk i s élnek Noua Dreaptăsok, akik pusztán annyiban különböznek román testvéreiktől, hogy magyarul beszélnek. vissza Szabadság és felelősség - beszélgetés Szarka László történésszel Felvidékma 2010.03.17. Az idén, márci us idusán Szarka László történész Királyhelmecre látogatott, ahol tartalmas ünnepi beszéddel tisztelte meg a megemlékezés résztvevőit. Az előadás után elfogadta a felkérést egy beszélgetésre, és szívesen válaszolt a feltett kérdésekre. Szarka László a Vág partján született, egy szlovák faluban - Illava szomszédságában , ahol édesapja éppen akkor munkát és otthont talált. Az ötvenes évek végén került vissza a család a szülőfaluba, a Galánta melletti Alsószelibe. 1968ban éppen gimnazista volt, amikor tanko k „szántották fel“ a galántai utcát. 1971től a pozsonyi Comenius Egyetem magyartörténelem szakos hallgatója. Miután végzett, felvették az ottani történelemtudományi intézetbe. 1977ben - a Charta évében - a Csehszlovák Tudományos Akadémia budapesti kutat ócsoportjában kezdett dolgozni mint tudományos ügyintéző. Egy évig hontalan, majd magyar állampolgárként először könyvtáros a budapesti történettudományi intézetben, később ugyanitt munkatárs - a dualizmuskori kisebbségek kérdésének kutatójaként. 2001ben Budapesten létrejött a Magyar Tudományos Akadémia Etnikainemzeti Kisebbségkutató Intézete, amelynek 2009ig igazgatója volt. 2006 óta oktat Komáromban, a Selye János Egyetem Tanárképző Karán – „szülőföldje visszahívta“. Szarka László docens 2009től a Sel ye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja. Véleménye szerint mit üzen ma március 15e a magyar nemzetnek, az összmagyarságnak? A felelős szabadságot szeretném kiemelni, mert azt gondolom, hogy ami az elmúlt 20 évben a szabadság fogalmának értelmezései vel történt, azt mutatja, nem elég a jogi környezet, nem elég a törvényi szabadság. A szabdságot felelősségteljesen kell tudni élni. Nem alakulhat át szabadossággá, a szabadságnak vannak korlátai. Például a hatalmat gyakorlók és az ellenzékben lévők közti viszony éppúgy nem kezelhető a többségikisebbségi paradigma mentén, miként egymás nyelvének, kultúrájának kezelésében sem vezet sehova, ha numerikus viszonyokra egyszerűítjük a demokráciát és a szabadságjogokat. A nemzetiségi kérdés kezelésében azt látjuk , hogy
