Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-16
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 14 magyarverésekben nyilvánul meg, Budapesten nem jelentenek olyan gondot, ami miatt zavarni kellene a helyzet stabilizálását célzó EUs akciót. Húsz év óta nem először történik meg, hogy nekünk kisebbségi magyaroknak tudomásul kell ve nni ezt a budapesti magatartást. Mi a Vajdasági Magyar Demokrata Pártban nem ítélkezünk, nem is ítélkezhetünk. Tudjuk, más a felelőségi szintje a mindenkori magyar kormánynak és más a vajdasági magyar pártoknak. Ugyanakkor most is megtesszük azt, amit ebbe n a helyzetben minden vajdasági magyar pártnak meg kellene tenni. Fenntartjuk a vajdasági magyarság autonómiatörekvéseit, szóvá tesszük a bajokat, amelyekre vonatkozóan úgy gondoljuk, Budapesten kell dönteni. Lássuk világosan mi a szándéka a határon túli nemzetrészekkel? Akarja a Kárpátmedencében élő magyarok határmódosítás nélküli politikai integrációját, vagy megmarad a számunkra közösségi leépüléssel járó sima „kapcsolattartás” mellett? A VMDPben reménykedünk. Abban, hogy az új nemzeti kormány is látj a azt, amit mi. Hogy a korszakváltás nyomán a kisantanti szellemiség egyre szaporodó megnyilvánulásait új politikai stratégiával lehet csak semlegesíteni. Reméljük, hogy a második Orbánkormány vállalja majd a tényleges magyar autonómia nemzetközi képvise letét, s a kettős állampolgárságot ad annak a magyarnak, aki ezt igényli, s aki erre nem méltatlan. Reméljük, hogy a nemzet politikai integrációja bekerül a nemzeti ügyek közé. Amelyek rendezése megnyitja az utat nemzetünk felemelkedéséhez. Ezt akarták a m árciusi fiatalok is. Nemde? Örülök, hogy a szombati találkozónkon egy nagyon fontos dologban egyetértettünk Sólyom László köztársasági elnök úrral. Nevezetesen abban, hogy vissza kell hozni azokat a szakmapolitikai tanácskozásokat, amelyeken részletesen e lemezni lehetne a Kárpátmedencében működő magyar pártok konkrét elképzeléseit. Így a VMDP határmódosítás nélküli politikai integrációra vonatkozó doktrínáját is. vissza Kudarcba fulladt a román alkotmánymódosítás Nszv 20100316 Kudarcba fulladt Traian Basescu román államfőnek a parlamenti pártokkal folytatott konzultációja az alkotmánymódosításról, mivel az ellenzéki pártok röviddel az egyeztetések megkezdése után kivonultak a megbeszélésről. Az ellenzéki erők azt kifogás olták, hogy Basescu meghívta a tanácskozásra a függetlenek parlamenti csoportját is, amely támogatja a Demokrata Liberális Párt (PDL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotta kormánykoalíciót. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Konzervatív Párt (PC) szerint a függetleneknek nincs joguk részt venni egy ilyen megbeszélésen. A függetlenek jelentős része korábban főként a PSDből és a PNLből váltak ki. Az államfő végül csak az őt támogató PDLlel és az RMDSZ küldöttségével folytatott eszmecserét az alkotmánymódosításról, amelyről azonban meglehetősen eltérően vélekednek a felek. Traian Basescu, akárcsak az őt támogató PDL az államfőnek nagyobb hatáskört biztosító úgynevezett félelnöki rendszert tám ogatja, de elsősorban a tavaly novemberben rendezett, érvényesnek és eredményesnek kihirdetett népszavazásnak akar érvényt szerezni. A lakosság több mint fele ugyanis megszavazta az egykamarás parlament bevezetését a jelenlegi kétházas törvényhozó testület helyett, valamint a törvényhozók létszámának a legfeljebb 300ra való csökkentését. Az egykamarás parlamenttel sem a PSD, sem a PNL, de még a PDLlel együttkormányzó RMDSZ sem ért egyet. Ráadásul ezek a pártok a parlament hatalmát erősítenék az államfő ével szemben. Az RMDSZ és a PSD is például parlamenti köztársaság mellett teszi le a garast, vagyis azt akarják, hogy az államfőt a parlament, és ne a szavazópolgárok válasszák meg. Az államfő a sikertelen tanácskozás után közölte, hogy véleménye szerint az alkotmánymódosítást nem kell a referendumon felvetett kérdésekre szűkíteni, hanem egyúttal a román állam mélyreható modernizálását kell végrehajtani. Hangsúlyozta: az ő feladata az, hogy konszenzust teremtsen a mélyreható államreform körül, ami
