Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.02 . 13 A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Apáczai Csere János Könyvtárának olvasótermében tartották szakmai konferenciájukat február 20án - az anyanyelv világnapjának küszöbén - a kárpátaljai magyar iskolai könyvtárosok. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett konferenciát Répási Ildikó, a kö nyvtárosok szekciójának vezetője nyitotta meg, majd Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke és Gönczy Sándor, a KMPSZ Tankönyv- és Taneszköztanácsának elnöke köszöntötte a résztvevőket. Gönczy Sándor beszélt a Magyarországon létrehozott Kárpátaljai Magyar Iskolai Kön yvtárakért Alapítványról, amely könyvekkel és technikai eszközökkel támogatta és támogatja iskoláink könyvtárait, valamint az ott dolgozó könyvtárosok szakmai továbbképzését is magára vállalta. Elhangzott, hogy az alapítványt és rajta keresztül iskolai kön yvtárainkat magyarországi ismerőseink és rokonaink is támogathatják adójuk egy százalékával (számlaszám: 18815160115). Köszöntötte a résztvevőket dr. Vraukóné Lukács Ilona, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár munkatársa, aki 2005ben létrehozta a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítványt. A konferencia első előadását dr. Orosz Ildikó tartotta, Legfontosabb problémánk a gyermekhiány címmel. Vázolta az elmúlt húsz év oktatáspolitikájának változásait, az azokat előidéző polit ikai és társadalmi folyamatokat. Majd a magyar elektronikus könyvtár fejlesztésében rejlő lehetőségekre hívta fel az iskolai könyvtárosok figyelmét. Végül a jövőben a kárpátaljai magyar oktatási rendszerre váró kihívásokról beszélt, ismertetve a számunkra kedvezőtlen demográfiai folyamatokat. Riskó Márta, a Beregszászi Magyar Gimnázium magyartanára, a KMPSZ alelnöke Az anyanyelv szeretete című előadásában magyar nyelvünk különleges szépségére és rejtett értékeire hívta fel a hallgatóság figyelmét, idézve több nagy tekintélyű, a magyar nyelvet tanulmányozó, idegen anyanyelvű tudóst is, akik elismeréssel szóltak nyelvünk logikus felépítéséről, kifejező erejéről. Az iskolai könyvtárosok és magyartanárok fontos közös feladatának nevezte, hogy kialakítsák a fel növekvő nemzedékben az anyanyelvhez kapcsolódó érzelmi kötődést. Punykó Mária Szegényesülő szókincsünk című előadásában a szólások, közmondások beszédünket gazdagító szerepéről beszélt. Sajnálatos, mondta, hogy a nagyanyáink, anyáink idejében még ismert s gyakorta használt színes, képes kifejezések, a népi bölcsességet tükröző közmondások mennyire ismeretlenek a mai fiatalok számára. Közös felelősségünk, hogy ne hagyjuk elveszni ezeket a kincseket. vissza Badó Zsolt Összev onnák a községeket Maros megyében Krónika 2010. március 02. A községek összevonásának ötletével rukkolt elő Marius Paşcan Maros megyei prefektus, aki szerint a saját apparátusuk eltartására is képtelen településeket életképes önkormányzatokhoz kellene c satolni. A kormánybiztos viszont tisztában van azzal, hogy a törvények lehetetlenné teszik a központosítást. Éppen ezért Paşcan hamarosan törvénymódosítást kezdeményez, amelynek elfogadásával ki lehetne iktatni a helyi referendumok megszervezését. Vitat ott kezdeményezés. Munteanu adatokkal érvelt az összevonás mellett Fotó: A szerző felvételeA prefektus és munkatársai számadatokkal támasztották alá, hogy Maros megyében több olyan önkormányzat is létezik, amely még önmagát sem képes eltartani. Ez nem is c soda – derült ki Mircea Munteanu kabinetfőnök által ismertetett statisztikai adatokból – , több olyan község is létezik, amelyek munkaképes lakosságának java nem az adott településen dolgozik és adózik. Egy másik gondot a vállalkozók akut hiánya jelenti. Mindenkit az állam fizet Az öt mezőségi falut és tanyát magában foglaló Kozmatelkén például egyetlen személy dolgozik magáncégnél, a többi munkavállaló az állami szektorban helyezkedett el. A község munkakönyvvel alkalmazott lakóinak csaknem 37,5 százaléka a helyi önkormányzat alkalmazottja. „Így nem lehet gyarapítani a helyi költségvetést. Ha a községből szinte mindenki a községházán vagy az iskolában dolgozik, akkor elképzelhető, hány magánvállalkozó van. Ugyanakkor az is előfordulhat, hogy az is éppen ka kast vagy tökmagot árul. Ha meg nincsenek beruházók,
