Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.10 . 13 Göncz Kinga szocialista EPképviselő azt emelte ki: az Európai Unió érdeke, hogy a harmadik országokból hosszabb időre a tagállamokba érkezett polgárok élvezhessék a szabad utazás minden előnyét. Megjegyezte, hogy érdemes tan ulmányozni azon tagállamok jó gyakorlatát, amelyek időben ki tudják adni a határátlépésre is feljogosító tartózkodási engedélyt. Arra is felhívta a figyelmet, hogy minden schengeni országnak alkalmaznia kell az EU területére beutazók szűrésére szolgáló szá mítógépes információs rendszert. Ennek korszerűbb, biztonságosabb változatát, a SIS II rendszert minél előbb működőképessé kell tenni - tette hozzá. Felszólalt a vitában a jobbikos Morvai Krisztina is, aki a délvidéki és a kárpátaljai magyarok helyzeté re, az ő mozgásszabadságuk megkönnyítésére hivatkozva biztosította támogatásáról az előterjesztést. vissza Átadták a Scheiber Sándordíjakat Budapest, 2010. március 9., kedd (MTI) - Átadták az idei Scheiber Sándordíjaka t, amit a névadó halálának 25. évfordulóján Schmerzel Menachem professzornak, Miskolczi Ambrusnak, az ELTE tanszékvezetőjének és Tibori Szabó Zoltán újságíró, történésznek ítéltek oda; az elismeréseket Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium (OKM) államtitkára adta át Hiller István miniszter nevében Budapesten kedden. Arató Gergely ünnepi beszédében kitért arra, hogy "nincs magyar kultúra zsidó hagyomány nélkül", majd megállapította: aki antiszemita, aki a zsidó kultúrát ki akarja zárni a közéletből, az a magyar kultúra ellensége. A kormány mindent elkövet azért, hogy ne nyerjen teret az antiszemitizmus, és Magyarország toleráns és befogadó legyen - hangsúlyozta. Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi a keceli születésű Schmerz el Menachemről laudációjában elmondta: Ausztriába deportálták a második világháborúban, onnan visszatért, majd a zsidó gimnáziumban érettségizett Budapesten. Ezután elvégezte a rabbiképzőt, majd külföldi egyetemi tanulmányok után a jeruzsálemi egyetemen, i lletve a New Yorki JTS Szemináriumban végzett tanulmányokat, utóbbinak könyvtárosa, majd annak vezetője lett, amit modernné és jól használhatóvá tett. Emellett a középkori héber költészetet kutatta, és professzorként középkori zsidó irodalmat és bibli ográfiát tanított. Megírta családja deportálásának történetét is, amit Amerikában publikáltak. A képzőművészeti értékkel is bíró középkori kéziratokat, a haggadákat is kutatta, amit egy monográfiában tettek közzé. "A Biblia volt az a könyv, ami nem tette e lbizakodottá, és megpróbáltatásaiban nem tette csüggedté" - jegyezte meg Schweitzer József. Az alkalmat megragadva a hebraisztikában és a zsidó tudományokban kiemelkedőt alkotó kutatókat elismerő Bächer Vilmos emlékérmet is átnyújtottak az MTA Judaiszt ikai Intézet kuratóriumának döntése alapján Schmerzel Menachemnek. Komoróczy Géza professzor Miskolczy Ambrus méltatásában rámutatott: a kitüntetett a magyarországi zsidóság XIX. századi emancipációját kutatta, amit könyvben is megjelentettek. Levéltár i kutatásokban foglalkozott az 1848 tavaszán pozsonyi zsidóellenes pogrommal is. A díjazottat vérbeli történésznek nevezte, aki "a nemzeti történelembe ágyazva" tudta ábrázolni a zsidók ellen fordult mozgalmakat. Művei a múlt megismerésében és a törté nelem kritikai személetében ma a legfontosabbak közé tartoznak - tette hozzá. Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke Tibori Szabó Zoltán munkásságáról elmondta: fő kutatási területe az erdélyi zsidósághoz ka pcsolódik, visszatérő témája pedig a kisebbségi lét. Műveit mindig közérthető stílusban publikálja magyar és román nyelven, de angolszász, francia, német nyelvterületen is ismert munkássága. A kitüntetett - aki eredetileg gépészmérnöknek tanult Kolozsv áron - az erdélyi zsidóság első világháború utáni identitástudatát elemezte doktori disszertációjában - mondta. A rendezvényen megjelent Aliza BinNoun, Izrael magyarországi nagykövete, Scheiber Sándor lánya, Scheiber Mária. Az 1995ben alapított, és első ízben 1996ban átadott Scheiber Sándordíjat azok a magyar állampolgárok kaphatják meg, akik kiemelkedőt alkottak a hebraisztika, a judaisztika, a zsidó vallás- és művelődéstörténet, az oktatás, valamint a zsidók és a nem zsidók közötti párbeszéd, illetve a tolerancia előmozdításáért. A díj kuratóriumának kérésére 2004ben Görgey Gábor, az akkori nemzeti és kulturális örökség minisztere úgy döntött, hogy évente hárman kaphatják meg az elismerést, amivel emlékplakett és az adományozást igazoló o kirat jár. Scheiber Sándor (19131985) a nyelvtudományok nagydoktora, a Magyar Izraeliták Országos Rabbitestületének elnöke, 1950től az Országos Rabbiképző Intézet igazgatója volt. Kutatói munkássága során héber kéziratokkal, az úgynevezett gen izákkal foglalkozott és a Magyar Tudományos Akadémia tulajdonában lévő dokumentumok teljes feldolgozására vállalkozott. vissza
