Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztály a Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.09 . 11 Szász hozzátette, hogy tudomása szerint Romániában nem létezik olyan piackutató cég, amely kimondottan az itt élő magyarság tévézési szokásaira összpontosítana, nem készült olyan felmérés az országban, amely ezt vizsgálta volna, bár nagy szükség lenne rá. Szász Attila el mondta: egy nemzetközi céget ismer, amely számos országban műszeres mérés segítségével szolgáltat megbízható adatokat. Romániában nagyjából 1200 háztartás csatlakozott a rendszerhez, ezeknél a családoknál pontosan tudják, hogy melyik családtag mit néz napo nta. Szász azonban sem a Duna Tv, sem az MTV által említett cégeket nem ismeri. Magyari Tivadar médiaszociológus, a Babeş – Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese, a felsőoktatási intézmény szociológia tanszékének tanára sem kommentálta az eredményeket, mi nt mondta, nagyon részletesen kellene ismernie a felmérések részleteit, hogy el tudja dönteni, melyik pontosabb. Ismertette azonban az egyetem kutatócsoportjának eredményeit. A tanszék munkatársai és diákjai a 90es évektől kezdve végeznek felméréseket a z erdélyi magyarság tévénézési szokásaival kapcsolatban. Azt az eredményt kapták, hogy a Duna Televízió csak azokban a régiókban vezeti a nézettségi listát, ahol nem fogható más magyar csatorna. Ott, ahol a Duna Tv mellett az MTV is fogható – a Partiumban például, ahol eddig is elérhető volt a csatorna, illetve az utóbbi években a digitális tévészolgáltatók megjelenésével egyre több helyen – a Magyar Televízió általában megelőzi a Dunát. Ha az MTV hiányzik, de jelen vannak a magyarországi kereskedelmi csa tornák, ezek is jelentősen konkurálnak a Dunával, olykor megelőzve azt, a szórványvidékeken pedig, ahol a kétnyelvű televíziózás jellemző, a Duna Tv szoros versenyben áll a román kereskedelmi csatornákkal. A szakember elmondta: az utóbbi időben egyre inkáb b kiéleződik a verseny a két magyarországi közszolgálati televízió között, amelynek hátterében szerinte magyarországi politikai érdekek állnak. Arra a kérdésünkre, hogy lehete újabb nézőket vonzani ezen felmérések eredményeinek közzétételével, Magyari e lmondta: véleménye szerint az embereket nem érdeklik kimondottan ezek a felmérések, és kevés esélyt lát arra, hogy az erdélyi televíziózók addigi szokásukkal ellentétben a sikeresebbnek mondott csatornához pártoljanak át. „Ami szerintem a legfontosabb, az, hogy az erdélyi magyarok legnagyobb része még mindig magyar nyelvű csatornákat néz, függetlenül attól, hogy melyik adóról van szó” – mondta. vissza Szerző(k): Varga L ászló Sapientia: többfrontos izgalom Krónika 2010. március 09. A héten kötteti és nyújtja be a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) asztalára az akkreditálás megszerzéséhez szükséges dokumentációt a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetősége – nyilatkozta a Krónikának Dávid László rektor, aki derűlátó az akkreditációt illetően. Derűlátó. Dávid László rektor bízik a Sapientia akkreditálásábanA tervek szerint szerdára készül el az a vaskos dokumentáció, amelyet a Sap ientiaEMTE vezetősége a Román Felsőoktatás Minőségét Ellenőrző Bizottság (ARACIS) elé terjeszt. A Craiovai Egyetem volt rektora, Mircea Ivănescu professzor által vezetett bizottság öt szakot választott ki az akkreditálási folyamathoz. „Az ARACIS vizsgál ó testülete előzőleg négy csíkszeredai és egyetlen vásárhelyi szakot jelölt meg, ebből végül három, illetve kettő lett. Számos tényt figyelembe véve, személy szerint jobban szerettem volna, ha
