Reggeli Sajtófigyelő, 2010. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-03-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 03.06 . 36 Az újraválasztott eln ök első beszédében elmondta, a következő három évben komoly munka vár a pártra az ellenzék képviselőjeként, majd egységességre kérte fel a pártját. vissza Impulzus Németh Zsolt: A jövőben Románia lehet Magyarország fő strat égiai partnere Erdély.ma • [ 2010. március 05., 22:56 ] [681] Köztudott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban nem volt mindig felhőtlen a magyarromán viszony. 1989 egymásra találásának szabadságélménye és 1990 marosvásárhelyi etnikai konfliktusának hidegzuhanya: két véglet, amelyek között 20 évvel ezelőtt meglehetősen bizonytalanná vált, mit hoz a rendszerváltás a magyarromán kapcsolatok számára. Köztudott, hogy a rendszerváltás utáni időszakban nem volt mindig felhőtlen a magyarromán viszony. 198 9 egymásra találásának szabadságélménye és 1990 marosvásárhelyi etnikai konfliktusának hidegzuhanya: két véglet, amelyek között 20 évvel ezelőtt meglehetősen bizonytalanná vált, mit hoz a rendszerváltás a magyarromán kapcsolatok számára. hirdetés Az alap állás aztán hamar letisztult: Budapest a kisebbségi jogok elismerését, Bukarest a határok sérthetetlenségének megerősítését követelte. Erős integrációs érdekek és azonos politikai családhoz tartozó kormányok kellettek ahhoz, hogy ebben a bizalmatlan hangul atban, 1996ra megszülessen a MagyarRomán Alapszerződés – a kollektív jogok és autonómiaigény feladásával. Ugyanebben az évben vált először kormánytényezővé Bukarestben az RMDSZ, és ez a magyarromán államközi kapcsolatokban is hangnemváltást eredményez ett. Néhány kezdeti ideges reakció után a román fél a magyarmagyar „diplomáciai" érintkezéseket is elfogadta: az ezredforduló után szokásjoggá vált, hogy a magyar vezetők bukaresti tiszteletkörök nélkül is ellátogathatnak Erdélybe. 2005 óta évente rendezn ek közös kormányüléseket – már amikor a találkozó nem esik a román vagy a magyar választási kampány áldozatául. A kapcsolatoknak kétségtelenül jót tett a két ország NATO- illetve EUtagsága, de a mármár tabumentes viszony manapság sem mentesül az olyan dö ccenőktől, mint a magyar elnöki különgép légtérhasználatának megtagadása Romániában, egy diplomáciai levelezésben vétett pontatlanság ürügyén. „Ha az a célkitűzésünk, hogy egy erős KözépEurópát kell létrehoznunk, hiszen nem tudjuk saját magunk az életünk et befolyásoló legfontosabb kérdéseket megoldani szomszédaink nélkül – akkor megkerülhetetlen Románia és Lengyelország Magyarország számára. Viszont ha együtt tudunk működni a lengyelekkel, illetőleg a románokkal, akkor egy működőképes együttműködést lehet kialakítani. Ha felmérjük az érdekeit ennek a három országnak, úgy tűnik, van egy reális lehetőség. (...) Romániának és Lengyelországnak a biztonságpolitikai jelentősége is kiemelkedő – például a rakétavédelmi rendszer döntése, nekünk magyaroknak ráadásul az erdélyi magyarság miatt Románia mindig is kiemelkedően fontos partnerünk volt, az erdélyi magyarok jövője szempontjából is" – mondta Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke. Németh Zsolton, a Magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökén kívül a Duna Televízió székelyudvarhelyi stúdiójában Korodi Attila, a román parlament külügyi bizottságának elnöke is vendég volt, akikhez a magyarromán kapcsolatok alakulásáról, az autonómiatörekvésekrők, illetve a schengeni csatlakozást követő lépésekről intézt ek kérdéseket. vissza Băsescu: a rakétavédelmi rendszer nem alakítható át támadó jellegűvé Transindex • 20100307 Az Egyesült Államok által tervezett rakétavédelmi rendszer, amelynek egyes elemeit Romániába telepítik, nem alakítható át támadó jellegűvé - jelentette ki pénteken Traian Băsescu államfő.
