Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtó fókusz 20 10 . 02.27 . 14 – Kifejezett célunk volt, hogy olyan ügyeket támogassunk, amelyek sokkal inkább erősítik a kárpátaljai magyarság összefogását, semmint olyanokra, amelyek a politikai szervezeti megosztottságot erősítették volna fel – hangsúlyozta az államtitkár. Gémesi Fer enc azt is elmondta, reméli, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények és programok támogatása 2010 után is folytatódik, ami közvetlenül érinti a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolát, a KAMOT Jótékonysági Alapítványt, a Kárpátaljai Református Egyhá zat és más felekezeteket, a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházat, a líceumokat, alapítványokat és a szórványprogramokat. 2006 – 2010 között Ukrajnában több mint 77 ezer iskolás és majdnem négyezer egyetemista és főiskolás ösztöndíjat ítéltek oda. A 200 8 – 2009es tanévben több mint 18 ezer tanuló, illetve több mint ezer főiskolai és egyetemi hallgató részesült támogatásban. A növekvő szám tekintetében nem véletlen, hogy az oktatásinevelési támogatásnak a legmarkánsabb módon Kárpátalján volt hatása. A pol itikus Ukrajna új elnökének beiktatásával kapcsolatban reményét fejezte ki, hogy ezáltal új lendületet kap az ország, s a valós kihívásokra tud koncentrálni, ami kedvezően hathat a magyar – ukrán kapcsolatokra, amire nagy szükség volna. Gajdos István, az Ukr ajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke, Beregszász polgármestere a Szülőföld Alappal kapcsolatban megjegyezte: Kárpátalja esetében érvényesül a felefele arány a támogatások összegének az elosztásában a két mérvadó magyarságszervezet között. Az or szágos szövetség elnöke kiemelt fontosságúnak nevezte a szakmunkásképzést, valamint azt a programot, amely az ukrán nyelv oktatásának hatékonyságát javítaná. A projektet Beregszász önkormányzata és a MeH anyagi támogatásával a dr. Csernicskó István vezette bizottság dolgozza ki. A munka nagy részét elvégezték, s remélhetőleg az idén be is fejezik. – Bízom abban, hogy Viktor Janukovics beiktatását követően alábbhagy a politikai szembenállás – fejtette ki Gajdos István. – Remélem, az elnöknek lesz annyi ereje , hogy új koalíciót hozzon létre a parlamentben és új kormányt alakítson. Ez az alapfeltétele annak, hogy valóra tudja váltani a választási kampány idején tett ígéreteit. Nekünk, kárpátaljai magyaroknak is alapérdekünk, hogy a kormányváltás mihamarabb megt örténjen, hiszen ha megalakul az új kabinet, akkor új oktatási minisztere lesz az országnak, és az még időben lépni tud a minket leginkább sújtó problémák ügyében: azaz májusig sikerül biztosítani az anyanyelvű emelt szintű érettségit, visszaállítani az eg yházak által fenntartott oktatási intézmények állami támogatását stb. Zilahi László, a Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatója az adatokat elemezve többek között rámutatott: a beregszászi főiskola az elmúlt években közel 140 millió forint támogatá sban részesült. Az egybegyűlteket köszöntötte Sziklavári Vilmos ungvári és Bacskai József beregszászi főkonzul. Előbbi megjegyezte: az, hogy Sólyom László magyar köztársasági elnök részt vett Viktor Janukovics beiktatásán, jelzi: komoly partnernek tartja U krajnát és fontosnak a két ország jó viszonyát. vissza Kísért a jelen KISZO • 20100228 Van olyan ország a XXI. század Európájában, ahol még mindig javában kísért a múlt. Olyan is akad, amelyben a jelen rémiszt. Ukrajnának hívják. Miközben a jelenlegi kormány talán az utolsókat rúgja, a nacionalizmus utoljára még megpróbál egyet taszítani az ország nem ukrán nemzetiségű állampolgárain. Valóságos nyelvkordon felállításával akarják megrendszabályozni a kimondott szót. A Szvob oda nacionalista tömörülés Ternopil megyében – ahol a legutóbbi megyei választáson az országos átlagot jóval felülmúlva szerepelt, olyannyira, hogy meg is nyerte – legújabb javaslatával valamennyi köztisztviselőnek kötelezővé tenné, hogy ukrán nyelvből viz sgát tegyen. Hogy az államnyelv védelméből Viktor Juscsenko se maradjon ki, elnöki mandátumának megszűnése előtt az ukrán nyelvnek a jogaiba való visszahelyezését követelte. Mintha valakinek meg lenne tiltva... Holott az elmúlt öt évben csak egyetlen nyelv használata ellen nem indult sajtó- vagy politikai hadjárat, és az éppen az ukrán volt, másrészt az államnyelvi státusnál demokráciában többet nem lehet adni. Úgy látszik, ez mégsem elég. Viktor Juscsenko szerint ugyanis az államigazgatásban, a sajtóban, a z oktatásban, a tudományban és a kultúrában kizárólag az ukrán nyelvet kellene használni. Ez így sok mindennek tűnik, csak az államnyelv jogaiba való visszahelyezésének nem. Az egyéb nyelvek visszaszorítására irányuló kísérletnek már jóval inkább. Ráadásul ezt tovább tetézte a Szvoboda Viktor Janukovicshoz intézett levele. A párt ebben emlékezteti az új államfőt – s egyben tiltakozik az elképzelés ellen – , hogy a parlament a tervek szerint márciusban tárgyalja azt a törvénytervezetet, mely szerint a megyék maguk döntenék el: milyen nyelven folyhat oktatás a régióban, illetve milyen nyelvet használhatnak a hivatali és az oktatási intézmények a belső ügyvitelnél.
