Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-26
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.26 . 13 második fordulójába, az ellenzékbe szorult Szociáldemokrata Párt (SZDP) és Nemzeti Liberális Párt (NLP) sorait több honatya is elhagyta. Ezek független képviselőknek és szenátoroknak nyilvánították magukat, és frakciójuk az Emil Boc DLPelnök vezette kabinetet támogatják. A múlt hét végén az SZDP kongresszusán a háttérből Adrian Nastase volt szocdem kormányfő által i rányított szárnynak sikerült pártelnököt állítania, a 37 éves Victor Ponta személyében. Ez a párt elhagyására késztetett számos politikust, köztük Cristian Diaconescut, az SZDP volt alelnökét is, aki szintén pályázott a pártelnöki posztra, de aki – egyes f orrások szerint zsarolás következtében – az utolsó pillanatban Mircea Geoana volt pártelnök javára visszalépett. Kiderült, hogy a kongresszus előtti időszakban Diaconescut megfigyelték, valószínűleg egyes SZDPs párttársai megrendelésére. Ennek nyomán a po litikus a szerdán bejelentette: kilép a pártból, és függetlenként folytatja a parlamenti politizálást. Csakhogy pillanatokon belül arra is fény derült, hogy volt SZDPs kollégája, a már korábban függetlenné vált Gabriel Oprea, aki a DLPvel igen szoros k apcsolatokat épített ki, Szövetség a Haladásért néven új párt alapításán munkálkodik, amelyben állítólag Diaconescunak vezető pozíciót szánnak. A román sajtó által idézett források szerint Opreáék fő célja az, hogy az új alakulat az RMDSZnél erősebbé vál jon, és a magyar érdekvédelmi szövetséget kiszorítsa jelenlegi, igen erős koalíciós pozíciójából. Az RMDSZnek a 2008as parlamenti választások óta 9 szenátora és 22 képviselője van a román parlamentben. A függetlenek csoportja jelenleg 10 szenátort és 17 képviselőt számlál, de az átigazolás minden jel szerint tovább folytatódik. Az említett források szerint a DLP egyre elégedetlenebb az RMDSZszel, túlzottnak tartja a szövetség – kulturális autonómiára, alkotmánymódosításra és a fejlesztési régiók újrara jzolására vonatkozó – követeléseit, és szívesen kiiktatná a magyarokat a kormányból. Opreáék abban reménykednek, hogy átigazolt szenátorokból és képviselőkből álló csoportjukat sikerül több mint 40 tagúvá duzzasztaniuk, és akkor a koalíciós megállapodás új ratárgyalását kezdeményezhetik, azaz elfoglalhatják az RMDSZ helyét a koalícióban. E forgatókönyv valódiságát Liviu Campanu független szenátor megerősítette. vissza A pátriárka is megáldotta Janukovicsot Barlangból indult e lnöki beiktatására Viktor Janukovics. Az új ukrán államfő a kijevi Pecsorszkaja Lavra barlangkolostorában kezdte a napot, fejet hajtva az ott eltemetett szentéletűek maradványai előtt, majd a Kijevbe érkezett moszkvai orosz pátriárka, Kirill áldását fogadt a. A parlamentben ezután Janukovics – ukránul elmondott esküje után – lett a 47 milliós ország negyedik államfője. Nyilas Gergely Moszkva| Népszabadság| 2010. február 26. | Első beszédében az államfő Oroszországtól és az EUtól egyenlő távolságot tartó, s emleges állam megvalósítását ígérte a kijevi parlamentben, száz külföldi vendég – köztük Sólyom László magyar államfő – jelenlétében. A ceremónián azonban nem vett részt sem elődje, a mostani választásokon öt százalékot szerzett Viktor Juscsenko, sem a Jan ukovics mögött másodikként befutó kormányfő, Julia Timosenko aki továbbra is vitatja a választások tisztaságát. Igaz, ezzel a politikus már egyedül van: az európai szervezetek megfigyelői szabályosnak és demokratikusnak ismerték el a választásokat, és a f üggetlen exit pollok is összhangban voltak a Timosenko 3,5 százalékpontos vereségét jelző végeredménnyel. A most ellenzékből hatalomra jutó politikus már elfogadható partnerré vált a Nyugat számára is: az EUt Catherine Ashton külügyi főképviselő, az Egye sült Államokat pedig James Jones nemzetbiztonsági tanácsadó képviselte a beiktatáson. Janukovics első útja hétfőn Brüsszelbe vezet. Bár Oroszország 2004ben egyértelműen Janukovics mellett állt, mára bebizonyosodott, hogy az új államfő nem jelenti Moszkva korlátlan befolyását Ukrajnában. HIRDETÉS Janukovicsra súlyos gazdasági örökség vár: az ukrán gazdaság 2009ben 15 százalékkal csökkent, az idei – még mindig el nem fogadott – költségvetésben 20 milliárd dolláros lyuk tátong, ami a GDP 8 százalékát teszi ki. Ennek lefaragásához a lakossági gázáremelést is végre kell hajtania Janukovicsnak.
