Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.25 . 17 legfontosabb, hogy végre begyújtottak. És itt nemcsak a Vajdasági Szociáldemokrata Ligára gondolok, időközben egyesek a demokraták soraiból is felháborítónak tartják mindezt. A NIP pénzeszközeit az elmúlt néhány évben már hasonlóan osztották szét, és arról se feledkezzünk meg, hogy Vajdaság még mindig nem kapta meg a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) eladásából származó és az őt megillető teljes összeget. Mindennek függvényébe n véleménye szerint hogyan lehet így fenntartani Vajdaságot? A tartomány ilyen körülmények között érvényesíteni tudja majd új hatásköreit? – A két dolog között nincs összefüggés. A hatáskörök állami funkciók, amelyeket eddig a központi irányítás látott el , és amelyeknek az ellátásához az állami költségvetésből meg kell kapnunk a pénzeket. Ezek nem a fejlesztési pénzek. A költségvetés és a NIP esetében van szó fejlesztési pénzekről, ezért az erre vonatkozó döntések ilyen formája egyrészről azt jelenti, hogy a Vajdaságban termelt nemzeti jövedelem része átosztódik valahová máshová, és nem kerül vissza a tartományba. Még érhetőbben fogalmazva: Vajdaságból több pénz megy ki, mint amennyi visszakerül. Ez pedig azt jelenti, hogy a tartományt nem tudják olyan dina mikával fejleszteni, mint amilyennel kellene és lehetne. Mi áll mindennek a hátterében? Esetleg politikai akarat, hogy elnyomják Vajdaságot, vagy valóban csak arról van szó, hogy a NIPért felelős minisztérium az elismerten fejletlen régiókra helyezte a h angsúlyt a pénzkeret szétosztásakor? – Mindegy, hogy mi az ok. Vajdaságnak is vannak ugyanolyan fejletlen részei, mint az ország egyéb régióinak. A kiegyensúlyozott fejlesztés nem azt jelenti, hogy a fejlett régiónak meg kell várnia az ország egyéb részei ben jellemző lepusztulást ahhoz, hogy újból elkezdjék fejleszteni. Vajdaság az állami költségvetés nagyjából 40 százalékát biztosítja, ennek csak kis része jut vissza ide. Ennek fényében nem érthetetlen a köztársaság hozzáállása ahhoz a régióhoz, ami enny it ad az országnak? – Vajdaság az állami költségvetés 42 – 43 százalékát biztosítja. Ez pontosan azt erősíti meg, hogy a megtermelt társadalmi össztermék újraelosztása igencsak erőltetett, valamint hogy Vajdaságból erőteljesen folyatják, csorgatják el a pén zeket máshová. Ha valamit egyre csak csapolunk, apasztunk, akkor fennáll a veszélye annak, hogy a végén elapad a forrás... – Hát igen, ennek a megállapításnak a valóságtartalmát osztom, csak úgy gondolom, hogy ennek nem a mi számlánkra megfogalmazott és zrevételnek kell lennie. Mi az utóbbi hónapokban mást sem csináltunk, csak ennek a megállapításnak a fontosságára mutattunk rá. Ennek a következménye az a megtorlás is, aminek még ma is szenvedő alanyai vagyunk. Az eddigi sajtóértesülésekből az derült ki, hogy a tartományi kormány a NIPért felelős minisztériumnak tavaly októberben több mint 200 projektum listáját adta át. A projektumok fontossági értékét szintén megjelölték. Tudomásunk szerint a NIP a jóváhagyott 13 projektum esetében nem a tartomány álta l fontosnak megjelölteket választotta. Igaz ez az állítás? – Ez így van, a projektumok esetében fel volt tüntetve azok prioritása is. Tudtommal a jóváhagyott projektumok között 5 – 6 olyan van, amely a mi prioritási listánkon magas pozíciót töltött be. Ugya nakkor olyan projektumokat is jóváhagytak, amelyeket a tartomány nem is javasolt. Véleménye szerint miért beszél egyfajta százalékarányról és jóváhagyott projektumszámról a NIP, és egy másikról a tartományi kormány? Ki téved, avagy kinek van igaza? – Azé rt beszélnek más számokról, mert ez az önigazolás és a mellébeszélés technikája. De ez nem újszerű dolog, ez része ennek a történetnek. Ahelyett, hogy elismernék tévedésüket és megpróbálnák kijavítani, módosítani azt, most azt igyekszenek sugallni, hogy Va jdaságban nem tudnak százalékot számolni, hogy Vajdaságban olyan emberek hoznak döntéseket, akik egyébként alapvető matematikai műveletek elvégzésére sem képesek. A témát illetően nem szabad megfeledkezni a szabadkai Népszínházról sem. Az elmúlt hetekben, hónapokban a színház
