Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.24 . 26 Ebben az is közrejátszik, hogy Görögország semmilyen feltételt nem kellett teljesítsen csatlakozáskor: azért vették fel az EUba, hogy demokratizálják az akkori diktatórikus kormányzást. A felsorolt különbségek alapján megalapozottnak tűnhet kijelenteni, hogy az eurózóna stabilitása fenyegetve van. Hihetetlenül eltérő gazdasági, társadalmi, kulturális, erkölcsi modellek bújnak meg egyes eurózónás tagállamok mögött, ami felteszi azt a kérdést, hogy lehete egy enn yire heterogén zónára egy kényszerzubbony jellegű, egységes monetáris politikát ráhúzni? Például a déleurópai, rendkívül rugalmatlan, merev, társadalmi szolidaritást nélkülöző, versenyképtelen gazdasági modell csak akkor tud növekedni, ha van saját n emzeti valutája, amelyet időről időre leértékelhet, és ezzel visszaszerezheti a versenyképességét. Ez a leértékelés helyettesítette a szerkezeti reformokat. Az eurózóna azonban kikényszerítette a változásokat: nem lehetett többé leértékelni a hazai valut át. A déli országok mégsem kezdtek reformokba, hanem az alacsonyabb kamatokat kihasználva túlköltekeztek. Vane csőd közös valuta esetén? Elméletileg nem kizárt, mert államcsődről beszélünk, nem az egész gazdaság nemzetközi fizetésképtelenségéről. Az eurózóna alapkamatát a Központi Bank állapítja meg, az egész térség konjunkturális szükségletei alapján. Egy olyan állam esetében, mely még a statisztikai nyilvántartásait sem tudja rendbe hozni, és folyamatosan túlköltekezik, az alacsony kamat még több fe lelőtlen túlköltekezést eredményez. Ilyen szempontból azt is lehet mondani, hogy az eurózónához való csatlakozás szerkezeti reformok híján Görögország számára kifejezetten káros volt, mert még nagyobb felmentést adott a fiskális felelősség alól. Hiba l enne az, hogy Románia és Magyarország azért csatlakozzon az eurózónához, hogy még inkább túl tudjon költekezni. Görögország jó példa arra, hogy az eurózónában sincs ingyen ebéd: az államcsőd veszélye reális. Túléle az eurózóna? Attól függ, hogy Görög ország képes lesze a minimálisan szükséges szerkezeti reformokat megvalósítani, a költségvetés méretét szűkíteni, a statisztikai nyilvántartását rendbe rakni, az embereket adófizetésre ösztönözni és a feketegazdaságot kifehéríteni. A másik nagy kérdés, hogy maga az eurózóna milyen válságkezelő mechanizmusokat fog kialakítani? Még nincs eldöntve, hogy szükségese egy uniószintű fiskális védőháló. A unió egy monetáris unió, politikai és fiskális unió nélkül. Nincs közös eurózóna kormány, nem is biztos, h ogy kívánatos volna, de a tagállamok költségvetési politikáinak összehangolására mindenképpen szükség van. Erre vannak kísérletek, ugyanis a maastrichti kritériumok kimondják, hogy az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60%át. Ezeknek az országoknak a zonban már a felvétel pillanatában is több volt, maguk a döntéshozók bírálták felül a saját maguk által fontosnak tartott szerződési követelményeket. Érdekes, hogy csak az újonnan csatlakozókkal szemben érvényesítik kőkeményen ezeket a konvergencia krité riumokat, momentán egyetlen tagország sem teljesíti maradéktalanul ezeket a kívánalmakat. Milyen szerződés az, amelyik válság idején érvénytelen? Hiteltelen.
