Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.24 . 15 Az eddig lezárt programok és a GDP számsorok összevetéséből nem az derül ki, hogy a jelenlegi regionális felosztás és a rá alapozó támogatási rendszer a kívánt eredményeket elérte volna. Ellenkezőleg, nem javított az elmaradott térségek helyzetén, sőt fejlődési gócok kialakulásának sem kedvezett. Ugyanakkor ezeken, a mesterségesen kialakított régiókon belül nem kohézió, hanem széthú zás van. Egyes megyék nagyobb támogatásban részesülnek, jobban fejlődnek, és nagyon sokszor a szegény megyék mutatói alapján a gazdag megyék részesülnek pénzalapokban, mivel ők az érvényben levő rendszer alapján erősebbek az európai uniós pénzek lehívásába n. A 8 fejlesztési régión belüli eloszlás azt látszik alátámasztani, hogy a támogatásokat sikerült népességarányosan elosztani. Régiókon belül a legtöbb forrást a legfejlettebb/legnagyobb népességű megyék szerezték meg. Ez például azt is jelenti, hogy a nem kiemelt régiókon belül a szegény és kicsi megyék fokozottan kerültek hátrányos helyzetbe. 1998 – 2003 között 9 megye tudta GDP részesedését növelni. Ezek közül 4 (Bukarest, Temes, Hunyad, Kolozs) kapott az országos átlagnál magasabb támogatást. Meg kel l jegyezni, hogy Bukarest mellett Temes és Kolozs nagy és erős megyék. 16 megye egyértelműen vesztett GDP részesedéséből. Ezek közül 4 „erdélyi” megye: Kovászna, Maros, Máramaros, Szilágy. A politikai összefogásra nagy szükség van. Olyan régiókat kell ki alakítanunk, amelyek nekünk, romániai lakosoknak kedvezőek, és ugyanakkor természetesek is, hiszen a történelem során akarvaakaratlanul kialakultak már régiók, például a Székelyföld, a Bánság, Bukovina, Dobrudzsa, Olténia és így tovább. Ha figyelembe ve sszük a korábban kiemelt tényezőket, és azok mentén próbáljuk az ország fejlesztési régióit átszervezni, ténylegesen lehetőséget adunk a fejlődésre. Olyan fejlődésre, amely kihat a mindennapjainkra. vissza Elhangzott 2010. feb ruár 23án a Képviselőházban Komáromban tüntettek a szabad anyanyelvhasználatért Felvidék.ma 2010.02.24. Tegnap, február 23án délután Komáromban a Klapka téren az anyanyelv védelméért és az anyanyelv szabad használatáért tüntettek. A tüntet ést a komáromi Selye János Egytem két hallgatója, Litomerický Krisztián és Méri Tamás magánszemélyként szervezték, kihagyva a politikai pártokat. A résztvevőket és a szónoklókat Méri Tamás köszöntötte, és szlovákul üdvözölte a szlovák anyanyelvű jelenlévő ket is. Kihangsúlyozta, hogy a rendezvény nem politikai, nem kormány- és nem szlovákellenes, a szabad anyanyelvhasználatért tüntetünk, nem a nyelvtörvény ellen. Két nappal az Anyanyelv Világnapja után azért gyűltünk össze, hogy az anyanyelvünkért kiálljunk .Cúth Csaba, az Anyanyelvünkért PT elnöke beszédében rámutatott arra, hogy tüntetni valami ellen könnyű, de valamiért kiállni sokkal nehezebb. Mi, magyarok több száz éve élünk ezen a vidéken, nem vagyunk militáns nemzet, a nyelvtörvény szigorítása miatt em eljük fel szavunkat. Anyanyelvünk érdekébe összhangba kell hozni az államnyelvtörvényt a kisebbségi nyelvhasználat törvényével. Tóth Tímea, a Diákhálózat elnöke az anyanyelvünk fontosságát emelte ki. Az anyanyelvünk kulturális örökségünk legbecsesebb eleme . Tisztességes jogkövető európai polgárok vagyunk, ezért élni kell jogainkkal. Gondolatait szlovák nyelven is megismételte azzal a szándékkal, hogy a szlovák jelenlévők is átérezzék a mi törekvéseinket. Szent István egyik intelmével zárta felszólalását: „A z egy nyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”. Czibula Ádám, a Selye János Egyetem Hallgatói Önkormányzatának elnöke röviden ismertette az Anyanyelv Világnapjának történetét és a HÖK munkáját. Zsapka Attila magyar költők megzenésített verseivel tette színesebbé a rendezvényt. Zárszó helyett a magyar Himnusz közös eléneklésével fejeződött be a tüntetés. A rendezvényen körülbelül 300400an vettek részt, köztük Ladányi Lajos, az MKP Országos Elnökségének tagja és Petheő Attila, a Csemadok Komáromi Ter ületi Választmánya elnöke. Sajnálatos, hogy a Komáromban tanuló 2000 egyetemistának csak 10 %a érezte úgy, hogy az ügy mellett ki kell állnia.
