Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.24 . 8 t a szerződés felbontásáról, hiszen a magyar kormány illetékes hivatala a HMDKval kötött szerződést az Információs Iroda fenntartásáról. Az indokot tömören és egyértelműen fogalmaztam meg, összhangban az Igazgatótanács döntésével. A szóban forgó terem az 1.G. gimnáziumi osztály oktatására szolgál. Az elsődleges feladat ebben az intézményben csakis az oktatás lehet, hiszen ez áll az Alapító okiratban. Ha valakinek szüksége lenne a teremre, szívesen kiadnánk bérbe, de jelenleg nincs is bérbe adhat ó helyiségünk. - A három hónapos felmondási határidő lejárta után az érintettek nem hagyták el az intézményt. Ekkor értesítettem a fenntartót, a Miniszterelnöki Hivatal Kisebbség- és Nemzetpolitikáért Felelős Szakállamtitkárságát. A hivatal levélben kért f el arra, hogy az átmeneti időszakban gondoskodjak a magyar költségvetési támogatásából vásárolt iroda berendezések és technikai eszközök maradéktalan megőrzéséről. Ennek érdekében - eleget téve a kötelezettségemnek - kineveztem egy háromtagú bizottságot. D ecember 19én bementünk a terembe és leltárba vettünk mindent, amit ott találtunk, majd kicseréltük az ajtózárat (az adatvédelem érdekében) és lepecsételtük az ajtót. Még aznap értesítettem a HMDKt, hogy bármikor jelentkezhetnek a leltárba vett tételekért , s javasoltam, hogy egy háromtagú HMDKbizottság vegye át az összes felszerelést. - Január 23án megelégeltem azt, hogy a HMDK semmit sem hajlandó tenni az ügy rendezése érdekében, ezért kiköltöztettük az irodát. Mindenképpen figyelemre méltó, hogy az es zéki Információs Iroda bő egy hónapig nem dolgozott, és ez alatt az idő alatt sem a számítógépekre, sem az iratokra nem volt szükségük!? Ez is azt bizonyítja, hogy az irodára voltaképpen nincs is szükség. A teremben talált eszközöket, leltári tárgyakat cs ak február 8án vette át a HMDK. - A kiköltöztetés után a helyiséget azonnal tanteremmé alakítottan. Az Információs Iroda az összmagyarságot hívatott szolgálni, ezért nem hiszem, hogy egy pártként működő polgári egyesület ügyvezető elnökének kellene ellátn ia az irodavezető feladatkörét. Véleményem szerint egy olyan pártsemleges embert kellett volna megbízni ezzel a feladattal, akit mindenki elfogad - nyilatkozta a HMOMK igazgatója. vissza Nemzetiségi kérdés avagy feltűnési vi szketegség? Új Magyar Képes Újság 20010218. Kisebb vihart kavart Muity Mihály, a Bunyevác Túlélők Egyesületének vezetője azzal, hogy a horvátsághoz nem tartozó kisebbségként kívánja elismertetni a bunyevácokat. Erről a kezdeményezésről ugyan beszámolt ak egyes horvát sajtóorgánumok, de ezenkívül nem történt semmi érdemleges. Nem reagált érdemben a horvát külügy, nem szólaltak meg a politikai pártok vezetői, inkább egy szakmai, történészi és néprajzi vitának lehetünk a tanúi. A vita sem igazán vita, hisz en a témával foglalkozó szakemberek többsége szerint a bunyevácok esetében nincs szó új magyarországi kisebbségről, hiszen ez a népcsoport csak a tájnyelvet beszélő horvát etnikumok egyike. Ennek a fényében kicsi a valószínűsége annak, hogy a közeljövőben horvátmagyar politikai csatározásnak leszünk szem- és fültanúi. Az más kérdés, hogy a Vajdaságban, még a milosevicsi éra idején, önálló kisebbségi státust kaptak. Ez persze az ottani sanda politikai szándékoknak tudható be, és semmiképpen nem egy megalapo zott szakmai döntésnek. És kicsi volt a valószínűsége annak is, hogy ez a vita megzavarja a mohácsi busójárást, ahol a sokácoké az egyik főszerep. Hiszen ők is, mint a bunyevácok, a horvátság egyik, tájnyelvet beszélő csoportja, akiknek az elődei feltehető leg a mai BoszniaHercegovina területéről jöttek - többek között - Mohács környékére. Ha esetleg valami csoda - politikai döntés - folytán a bunyevácok lennének a 14. kisebbség Magyarországon, nem kérdéses, hogy a sokácok is követelésekkel lépnének fel. In nen már csak egy lépés lenne, hogy valamilyen módon a kínaiakat is kisebbségnek ismerjék el. Mondjuk a kínaimagyar kapcsolatok erősítése végett... Mindkét ország kisebbségpolitikája az európai "élvonalhoz" tartozik. Persze a gyakorlat mindig hagy kívánni valókat maga után. A mulasztásokra és a felvetődő kérdésekre pedig a horvátmagyar kisebbségi vegyes bizottsági jegyzőkönyvek világítanak rá. Ha nincs előrelépés - több ilyen esetről is tudunk , akkor ülésről ülésre görgetik tovább a problémákat, vagy egy idő után kiveszik azokat. Kár. Csak játsszunk el a gondolattal, milyen is lenne az, ha a székelyeket vagy a csángókat különkülön, nem magyar kisebbségként ismernék el a Vajdaságban, illetve Romániában. A gondolat érdekes, de nem érdemes vele foglalkozni, mert van elég megoldandó probléma ebben a nemzetiségi feszültségekkel terhelt Kárpátmedencében, nem kell mesterségesen egy újat kreálni. Bunyevác vagy sokác egyre megy: horvátok ők mind. vissza
