Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosz tálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.23 . 9 Bajnai három nemzeti cél kitűzését javasolta a következő kormánynak és parlamentnek Budapest, 2010. február 22., hétfő (MTI) - Bajnai Gordon három nemzeti cél kitűzését j avasolta azoknak, akik a jövőben is folytatják a parlamenti munkát: elsőnek a magyar euró bevezetését, másodiknak a foglalkoztatás bővítését, a harmadiknak pedig a gyors gazdasági növekedés beindítását jelölte meg. A miniszterelnök hétfőn, a parlamentb en elhangzott napirend előtti felszólalásában azt mondta, 2014 január elsején bevezethető Magyarországon az euró "ha a választások után is marad elég bölcsesség és kitartás". Szerinte nem előbb, de nem is később. Nem előbb, mert mindenkinek elege vol t már az irreális ígéretekből, de ne is később, mert az közel 2 millió devizahiteles magyar polgár, százezernyi magyar vállalkozás érdekeit sértené - vélekedett. Az európai közös valuta bevezetéséhez tartósan három százaléknál kisebb költségvetési hián y, hatvan százalék felé konvergáló államadósság és alacsony infláció szükséges. Ehhez pedig fegyelmezett és takarékos költségvetési politikára, célzott társadalompolitikára, és nem utolsó sorban az ezekre szóló világos felhatalmazásra, egyszóval felelősség re van szükség - hangozatta. Bajnai Gordon a magyar eurót azért tartja fontosnak, mert annak bevezetése szerinte azt jelenti, hogy Magyarország többé nem hagyja, hogy a politika önérdeke lökdösse és rángassa; a kiszámítható fejlődést, az egész közössé get átfogó stabilitást jelképezi. A második célról, a foglalkoztatás bővítéséről azt mondta: az ország gazdálkodása, a költségvetés egyensúlya, a nyugdíjrendszer biztonsága hosszú távon nagyon nehezen tartható fenn, ha nem sikerül minél több embert b evonni a munka világába és a közös teherviselésbe. A harmadik céllal kapcsolatban hangsúlyozta: ha nem térünk le az áldozatvállalással most kijelölt útról, ha a józan ész gazdaságpolitikáját folytatjuk, akkor 20112014 között elérhető a 4 százalékos át lagos éves növekedés, vagyis akkortól ismét érezhetően közelít majd az ország a rendszerváltáskor megálmodott európai életszínvonalhoz, ami a sikerélményt, kitartást adhat a jövőben. Bajnai Gordon kitért arra: a lehető legnagyobb konszenzussal és a le hető legkevesebb rossz kompromisszum megkötésével meg kell újítani a szociális ellátórendszert és az oktatást. A következő parlamentnek azt javasolta: a gazdaság folyamatos bővülése nyomán a négy év alatt elérhető 2.000 milliárd forintnyi többletforrá st az államadósság csökkentésére, a közszolgáltatások minőségének javítására valamint a versenyképesség javítására és a növekedés fenntartására fordítsák. "Ennek érdekében én további adó- és járulékcsökkentést javaslok a következő kormánynak és parlamentne k, elsősorban és mindenekelőtt a munka terheinek csökkentése érdekében" - közölte Bajnai Gordon. A kormányfő úgy látja: a rendszerváltáskor kitűzött célok elérése sok tekintetben felemésztette az energiákat: kifáradt, elfásult, kiüresedett a közélet, kevesen érdeklődnek igazán a közügyek iránt, és még kevesebben szolgálják őszintén és önzetlenül a közérdeket. Szerinte ez azért van, mert az életünket, korábban nem tapasztalt mértékben "zabálja fel" a politika, megosztással, szembenállással, alantas stíl ussal mérgezi meg a hétköznapokat, teszi rosszkedvűvé az országot. Kiemelte: a most megalapozott gazdasági növekedés hasznát nem a demokrácia kiüresítésére, hanem annak megerősítésére kell felhasználni. Mint mondta, egyetért a köztársasági elnökkel ab ban, hogy az alkotmány fenntartása óriási felelősség, amelynek viseléséhez jogi és érzelmi műveltség kell. Veszélyes, megengedhetetlenül veszélyes azt állítani, azt sugallni, hogy az alkotmányt nem kell tisztelni - jelentette ki. A miniszterelnök a köz társaság alapintézményei közé sorolta - a függetlenül és befolyástól mentesen működő - Magyar Nemzeti Bankot is. Hozzátette: a politikai csatákból szintén ki kell hagyni az igazságszolgáltatást. A Költségvetési Tanács, mint a köztársaság új demokratikus i ntézményének megerősítése pedig hozzájárulhat a köztársaság erejéhez - mondta. A miniszterelnök leszögezte: számonkérhetőbb, transzparensebb, elszámoltathatóbb, becsületesebb politikára van szükség Magyarországon, ezért a pártoknak végre megállapodásr a kellene jutniuk a tiszta, tisztességes és átlátható pártfinanszírozás megteremtéséről. A kormányfő megjegyezte, egy ciklus utolsó parlamenti ülése törvényszerűen esik egybe a választási kampány időszakával, így természetes hát, ha a miniszterelnök s zavainak elsődleges célja ilyenkor általában a meggyőzés, a választók igényeinek kielégítésére tett kísérlet. Itt és most nekem nincs ezzel dolgom. Én a következő parlamentnek nem leszek tagja - hangsúlyozta, hozzátéve: az a tiszte, hogy egy évnyi munkáról adjon számot, amit majd az ország polgárai értékelnek. Bajnai Gordon szerint Magyarország a világgazdasági válság alatt állva maradt; a kormány kezelte a válságot, megvédte a polgárokat, utat nyitott a fellendüléshez. A kormányfő a válságkezelést megköszönte a felelős többségnek, és a magyaroknak, akik megvalósították, elviselték a válságkezelő programot.
