Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.22 . 8 A Slotapárt kizárja az MKPval közös kormányzás lehetőségét, de az is elképzelhetetlen, hogy – a következő szlovák kormányba bekerülve – a Fidesszel működjön együtt a szlovákmagyar viszony javításán. A műsorban az is megjegyezte, hogy a két ország között szüntelenül hidegháborús a viszony, Pozsonyt állandóan támadások érik, tartós a fenyegetettség. A Szlovák Nemzeti Párt politikusa ismét támadta az MKPt, amiért az a szerinte a szlovák törvények legitimitását is kétségbe vonó Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumához igazodik - „Budapestre jár észért”. vissza Értetlenül figyeljük a szlovákiai magyarokat A magyarországi gondolatokat a szlovákiai magyarsággal kapcsolatban leginkább a pátosz, a közöny, a cinizmus és az okoskodás jellemzi – nyilatkozta lapunknak Huncík Péter Szlovákiaszakértő, aki szerint jó ha már most felkészülünk arra, hogy 2011re már nem a magyar, hanem a roma lakos ság lesz a második legnagyobb népcsoport Szlovákiában. FigyelőNet Fogas Krisztina2010. február 21. 15:00 A 90 éves kisebbségi lét óta a tavalyi volt az első olyan esztendő, amikor a magyar lakosság száma csökkent Szlovákiában. Ha figyelembe vesszük, hog y az 5,5 milliós szlovák népesség mintegy 10 százaléka magyar, a romák aránya pedig csupán pár százalékkal marad el ettől, akkor előfordulhat, hogy 2011re már nem a magyar, hanem a roma lakosság lesz a 2. legnagyobb népcsoport Szlovákiában – hívja fel a f igyelmet a demográfiai változásokra Huncík Péter Szlovákiaszakértő. Pátosz, közöny, okoskodás Ha a Felvidéket tekintjük, ott már jelenleg is 750 ezer szlovák él, tehát nem beszélhetünk magyar többségről. Ráadásul megfigyelhető, hogy az ott élő szlováko k közönyösen reagálnak olyan, őket érintő ügyekre is (ilyen például az autópálya), amelyek pozitívak lennének számukra. Sajnos a magyarországi gondolatokat a szlovákiai magyarsággal kapcsolatban leginkább a pátosz, a közöny, a cinizmus és az okoskodás jel lemzi – véli Huncík Péter, hozzátéve, hogy a problémáról való diskurzus sajnos lesüllyedt „kocsma szintre” Szlovákiában és Magyarországon is és ezt érzi a kisebbség. Az állampolgársági népszavazás például kifejezetten olyan ügy volt, amelynek kapcsán nem l ett volna szabad a szlovákiai kisebbséget kitenni a nyílt elutasítás veszélyének. Elhibázott az 50 millió a nyelvtörvényre A szakértő szerint a kormány reagálása a nyelvtörvényre megintcsak elhibázott lépés. Az anyanyelvhasználat miatt kiszabandó büntetések kiegyenlítésére elkülönített 50 millió forintot inkább annak vizsgálatára kellene fordítani, hogy miért nem hajlandóak a szlovákiai magyarok magyar iskolába íratni gyermeküket ott, ahol erre van lehetőség, vagy miért nem használnak magyar feliratokat is, ahol lehet. Huncík Péter szerint a probléma összetett, de a magyarok „önkéntes” asszimilálódásában nagy szerepet játszik a 20 éven át tartó szlovák propaganda hatása, amely azt sugallta, hogy a mindennapi életben csak szlovák nyelven lehet érvényesülni. Tudomásul kell venni azt is, hogy a szlovákiai magyarság soha nem volt egységes, 1920 óta több magyar pártba tömörült, eze k csak a kényszer hatására egyesültek. Nem volna szabad Budapest részéről ezt befolyásolni, az egységet erőltetni – véli a szakértő. A Bugár Béla vezette új párt, a Híd, amely a szlovák értelmiségiekkel összefogva indult, a legjobb hagyományok felé mutat é s nem fogja kiütni a Csáky Pálféle tiszta magyar pártot. Még mindig él a revans üzenete Ha mélyebben megvizsgáljuk Magyarország Szlovákiával kapcsolatos kommunikációját, akkor rejtett módon még mindig ott van a revans titkos, jelzés értékű üzenetként – hívja fel a figyelmet a szakértő. Habár a politikusok nem győzik hangsúlyozni, hogy nincs területi követelésünk, a viszony rendezésének nem tesz jót, ha NagyMagyarországos matricákkal indulnak felvidéki kirándulásokra a magyarok, vagy ha magyar politikuso k tesznek felelőtlen kijelentéseket Szlovákia identitásával kapcsolatban.
