Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.01 . 8 A Híd elnöke, Bugár Béla szerint az együttműködés akkor lehetséges, ha a pártok megegyeznek. „Már tárgyaltunk. Dönteniük kell, mert a lehetőségeink korlátozottak. Figyelembe kell vennünk, hogy néhány más párt tagja – mondjuk – elfogadhatatlan a mi struktúránkat illetően“ – nyilatkozta a SITA hírügynökségnek. Arra a kérdésre, hogy például Vladimír Palko nem elfogadható a Híd tagjainak, František Mikloško viszont igen, Bugár a következőképpen válaszolt: „Igen, ily módon is gondol kodunk, de nem lenne jó mindezt a sajtóban elemezni.“ A Híd a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártjával próbált választási koalíciót kialakítani, de a pártok nem egyeztek meg, mivel az SaS elnöke, Richard Sulík szerint „választóik azt akarják, hogy a párt saját útját járja“. vissza Csak bátran! Anyanyelvhasználat idehaza és külföldön Bumm.sk (Bara Zoltán) 2 010. február 1., hétfő A nyelv olyan mint egy élő szövet. Az anyanyelvünk identitásunk egyik legfontosabb alapköve. Ezen keresztül nyilvánul meg minden gondolatunk és vágyunk. Az emberiséggel és a társadalommal együtt változik. Éppen ezért veszélyes, h a hozzá nem értő politikusok vágják ebbe az élő szövetbe a szikéjüket, nyelvtörvényként álcázva azt. A nyelv kérdése a nemzetközi társadalom kérdésévé is vált. Nemzetközi szervezetek fogalmaztak meg különböző ajánlásokat a témában. Az Európa Tanács keretéb en fogalmazódtak meg a legkomolyabb rendelkezések, amelyek végül a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai kartájában öltöttek testet. A Kartát Szlovákia is ratifikálta, szerencsére a kisebbségek számára kedvező formában. A nemrégiben hazánkban járt Vel encei Bizottság jogászai számára is többek közt e törvény rendelkezéseit vetik össze a szlovákiai nyelvtörvénnyel. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) érzékelve a kisebbségi ügyek biztonságpolitikai súlyát létrehozta a Kisebbségi Főb iztos intézményét. Az elmúlt egy évben e tisztséget betöltő Knut Vollebaek szintén gyakori vendéggé vált Szlovákiában, Komáromban is járt delegációjával. Az Európai Unióban egyre szaporodnak a hivatalossá vált nyelvek, minden nyelv egyenrangú és hivatalos – az uniós dokumentumokat lefordításán alkalmazottak hada dolgozik. Az Európai Bizottság tagjai között a többnyelvűségért is találunk felelőst. Idehaza mégis úgy érezhetjük, hogy ezen intézmények tőlünk távol vannak. Ha néhanapján idelátogatnak is delegá ciók, távozásukkal minden marad a régiben. Nagy igazság lakozik abban, hogy nyelvi kérdéseink és identitásunk alakulásának kulcsát ne külföldről várjuk. Régiónkban sem számíthatunk az állam „segítő” kezére. Önnön belső szerveződésünk lehet a megoldás zálog a. Örömteli esemény, hogy civil szervezetek felkarolták a kérdést és aktív módon próbálják meg befolyásolni a nyelvhasználatot. Nem a tiltások miatt kell siránkoznunk, hanem a már meglévő jogokat kell hatékonyabban kihasználni. Érdemes odafigyelni a Rákócz i Szövetség Neked MAGYARázom programjára, a Gramma Nyelvi Iroda szakértői munkásságára, az Anyanyelvünkért Polgári Társulás nyelvhasználati útmutatójára és a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának elemzéseire. A Kárpátmedencében turistaként a táj szépségein kívül érdemes megfigyelni a köztéri feliratok, intézménynevek és utcanevek soknyelvűségét. Erdélyben vagy a Vajdaságban járva mindennaposak a román, szerb mellet megjelenő magyar és német nyelvű útjelző táblák és egyéb feliratok. Kezdetben e vidékeken is lefestették és obszcén feliratokkal illeték e feliratokat, ám miután újra és újra letisztították, avagy kicserélték az ellopott darabokat idővel a helyi többség is megszokta a látványukat.Használjuk bátran anyanyelvünket! Külföldön is ezt teszik. A nemzetk özi szerződések, jogi dokumentumok és intézmények járható kereteket biztosítanak a számunka, ám hogy e széles mezsgyén belül merre vezet utunk azt idehaza saját magunknak kell eldönteni. vissza A magyar nyelvalap éppen olyan szamárság, mint a szlovák nyelvtörvény A magyar kormány által létesített pénzalap, amelyből a szlovák nyelvtörvény áldozatait kívánják megsegíteni, éppen olyan szamárság és felesleges, mint maga a jogszabály - állapítja meg a pozsonyi Sme mai kommentárja . Szilvássy József, Pozsony| NOL| 2010. február 1. | A továbbiakban leszögezi: „Nem azért, mert ezzel a budapesti kabinet beavatkozik Szlovákia belügyeibe, ahogy a pozsonyi kulturális minisztérium állítja, amely egyébként az egész botrányt okozta, s azót a csak annak a
