Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-17
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.17 . 16 Az értelmiség „piaca” Egyed Péter arról beszélt, hogy a ’90es években a szabad légkörben elkezdtek létrejönni a civil szervezetek, és az értelmiség nagyon gyorsan és mohón próbálta visszaszerezni mindazt, amit évtizedeki g elvettek tőle. „Nagyon sokan mentek Budapestre tanulni, hogy kiegészíthessék hiányos ismereteiket, ez az út azonban nem volt könnyű, elég ha arra gondolunk, hogy a rendszerváltás utáni évtizedben négy bányászjárás is volt” – mutatott rá. Ugyanakkor Bibó István Értelmiség és szakszerűség című tanulmányának gondolatát idézte, miszerint a rendszerváltás utáni első generációs értelmiségi csak akkor független az őt létrehozó hatalomtól, ha nagyon magas szinten képviseli szakirányát, jó az önértékelése, így nin cs kiszolgáltatva a politikának. Egyed Péter szerint az erdélyi értelmiség elindult ezen az úton, próbálja elég magas színvonalon művelni szakmáját, a feladat az, hogy megfelelő piacot teremtsenek ezen értelmiség munkái számára, ahol a „szakszerűséget érté kén lehet eladni”. Szőcs Géza az 1940ben kiadott Írók a viharban című kötetet vette elő, amelyben 13 magyar író közölte gondolatait azzal kapcsolatban, hogy Magyarország mire számíthat, ha belép a háborúba. Szőcs Kassák Lajos írásából idézett gondolatoka t, amely szerint az írónak egyetlen erkölcsi feladata, hogy létrehozza a művet. Szőcs kifejtette: nem akkor követ el az írástudó árulást, amikor nem vállal politikai szerepet, hanem akkor, ha nem hozza létre a műveit. A beszélgetés végén az egybegyűltek t ehették fel kérdéseiket. Arra a kérdésre, hogy mi a helyzet azon írókkal, akik tehetségesek voltak ugyan, de egyben besúgók is, Szőcs azzal válaszolt, hogy különbséget kell tenni egy író magánéleti árulása és a közösség elárulása között. Kifejtette: volt r á példa, hogy valaki magánemberként makulátlan, de közösségi szerepében áruló volt, és fordítva is. „Szét kell választani a két szerepet” – hangsúlyozta Szőcs. vissza Szerző(k): Varga László Günthner: változtatásra szorul a közigazgatási törvény Krónika 2010. február 17.Erdélyi hírekCímke: közigazgatás, törvény, szavazás, Betűméret: A- / A+ A szenátus hétfőn szavaz a közigazgatási törvény módosításáról: a javasla tok értelmében a jövőben a polgármesterek nem használhatják majd fel politikai eszközként a rendelkezés előírásait. A jogszabályt érintő módosító javaslatok tegnapi vitáján felszólaló Günthner Tibor RMDSZes szenátor a Szatmár megyében feloszlatott tanács ok példájával illusztrálta a változtatás szükségességét. „Ha egy polgármesternek nem tetszik a döntéshozó testület összetétele vagy az alpolgármester személye, megteheti, hogy nem hívja össze két hónapon át a tanácsot. A jelenlegi törvény szerint a testül etet ilyen esetben feloszlatják, anélkül, hogy a tanácsosok mulasztást követtek volna el. Nem szabad hagynunk tovább, hogy politikai eszközként lehessen felhasználni ezt a lehetőséget” – mutatott rá a Szatmár megyei politikus. Mint mondta, az elmúlt évben nehezen lehetett elérni azt, hogy sürgősségi kormányrendelet nyomán egyáltalán költségvetése legyen az ilyen helyzetben lévő önkormányzatoknak. A törvénymódosítás egyik pontja szerint csakis akkor lehetne feloszlatni egy döntéshozó testületet, ha két egym ást követő, törvényesen összehívott tanácsülésen nem jelenik meg kellő számú döntéshozó. Egy másik változtatás az lenne, hogy a polgármestereknek három hónapon belül kötelezően napirendre kell majd tűzniük a tanácsosok által kidolgozott határozattervezete ket. Mint ismeretes, tanácsülések hiánya miatt tavaly Kaplony, Kökényesd és Szaniszló ellen indított feloszlatási eljárást a Szatmár megyei prefektúra – utóbbi két község ügye még függőben van. vissza Szerző(k): Gyergyai Csaba
