Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sa jtófókusz 20 10 . 02.02 . 17 doku mentumokat, korabeli forrásokat bányásztak elő, hazai és külföldi történészi állásfoglalásokat gyűjtöttek be – mindent, ami alátámasztani látszott azt a meggyőződésüket, hogy a bunyevácok igenis nemzetiségnek minősülnek. És röpke néhány éven belül fordult a kocka. Pálinkás József, az MTA új elnöke tavaly levélben adta a bunyevácok tudtára, hogy változott az akadémia álláspontja. A levél kulcsmondata így szól: „Ha elfogadjuk, hogy a nemzeti(ségi) hovatartozás döntően attól függ, hogy a szóban forgó nyelvek ( nyelvjárások) beszélői mely közösségekhez tartozónak vallják magukat, valamint ha tekintetbe vesszük a bunyevácok szerbiai helyzetét, nem láthatjuk akadályát az önálló nemzeti kisebbségi státusz elnyerésének.” Így az idén az Országos Választási Bizottság i smét lehetővé tette, hogy a bunyevácok aláírásgyűjtést indítsanak. A horvátok részéről heves ellenállásra lehet számítani. Semmilyen alapja nincs annak, hogy a bunyevácokat külön nemzetiségként ismerjék el Magyarországon – tiltakozott az ötlet ellen Hepp Mihály, az Országos Horvát Önkormányzat elnöke. „A politikusok és az akadémikusok józanságának köszönhetően a kezdeményezést egyszer már elutasították, biztosra veszem, hogy a parlament most is ugyanígy fog dönteni” – tette hozzá. Neki például az apja svá b, az anyja bunyevác, de anyanyelve és identitása horvát: tehát horvátként határozza meg magát. Hangsúlyozta, hogy a horvátok mindig is maguk közül valónak tekintették a bunyevácokat. (Karagics Mihály, a horvátok előző elnöke szintén „bunyevác horvátnak” n evezte magát.) Kérdésünkre, hogy Horvátországgal adódhatnake diplomáciai bonyodalmak, ha a kisebbségi törvénybe mégis bekerül a bunyevác népcsoport, Hepp Mihály közölte: erre a lehetőségre gondolni sem akar. Az önálló nemzetiséggé nyilvánítás szerinte eg yenértékű lenne azzal, mintha valaki kétségbe vonná, hogy a székelyek vagy a csángók a magyarsághoz tartoznake. Az Országos Horvát Önkormányzat – biztos, ami biztos – az Alkotmánybírósághoz fordult a bunyevácok ügyében. Muity Mihály nem kívánt reagálni a horvát állításokra, mondván, „mi, bunyevácok a saját létezésünkkel foglalkozunk. Az aláírások gyűjtése üres zsebbel hatalmas nehézségeket fog okozni”. A törvényi elismerés a kisebbségek számára lényegesen nagyobb – állami támogatással is párosuló – lehet őséget teremt, mint a hagyományos civil szerveződési forma. Helyi, területi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, deklarált jog például a kisebbségi nyelvhasználat. A törvény külön rendelkezik arról is, hogy az adott népcsoport kulturális, oktatási , művészeti vagy tudományos intézményeket működtethet. Kaltenbach Jenőt idézve: a kisebbségi elismerésnek „gazdasági, jogi és egy csomó más következménye van”. A kilencvenes években kínaiak és vendek, az ezredforduló után hunok, majd oroszok és zsidók sze rették volna kisebbségként bejegyeztetni magukat. Más és más stádiumban, más és más okok miatt, de mindegyik kísérlet elbukott. Ha második nekifutásra a bunyevácok eredménnyel járnak, akkor az elsők lesznek, akiknek sikerül. Kállai Ernő szerint egyre inká bb fenyeget az asszimiláció Az a veszély fenyeget, hogy a kisebb nemzetiségek közösségei évtizedeken belül eltűnnek, teljesen asszimilálódnak – figyelmeztetett Kállai Ernő, a kisebbségi jogok biztosa. Vizsgálata szerint a kisebbségek kevés kulturális inté zménynyel rendelkeznek, a meglévők pedig komoly gondokkal küzdenek. Javasolja, hogy – a mostani intézményrendszer fejlesztése mellett – hozzák létre a Nemzetiségek Házát: a komplexum mind a tizenhárom kisebbség kulturális és közművelődési „bázisaként” szo lgálna. Lehetetlen kimutatni, hogy mennyit fordít a költségvetés a kisebbségi kultúra támogatására – kifogásolta az ombudsman. A nemzetközi kötelezettségek végrehajtása gyakran késik vagy elmarad, a kapcsolatok ápolására életre hívott vegyes bizottságok mű ködése alacsony hatásfokú. Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára megjegyezte: a kormányzat szerette volna, ha a kisebbségi pénzek a könnyebb áttekinthetőség kedvéért külön fejezetben szerepelnek a költségvetésben. Az elképzelés a kisebbség i vezetők ellenállása miatt hiúsult meg. Gémesi a Nemzetiségek Háza létrehozásával koncepcionálisan
