Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 21 Az elnökválasztás második fordulójában Viktor Janukovics 48,95%ot, Julija Timosenko pedig 45,47%ot kapott, vagyis a két elnökjelölt között mindössze 3,48% a különbség. A választás eredményei hivatalosan még nincsenek kihirdetve, a BJUT pedig választási csalásokra hivatkozva fel akar lebbezni a választási eredmények ellen. Forrás: Kárpátinfo.net vissza A várakozásokat jelentősen felülmúlva javult a magyar gazdaság Equilor, Tőzsdefórum (2010. február 12. 9 óra 43 perc) A Központi Statisztikai Hivatal ma reggel 09:00kor tette közzé a 2009es negyedik negyedévi GDP alakulására vonatkozó statisztikát, ame ly a várakozásoknak megfelelően egy javuló, ámde a potenciális szintjéhez képest még mindig mélyen alulteljesítő gazdaság képét tárta elénk. A bruttó hazai össztermék a tavalyi utolsó negyedévben 4%kal, a naptári hatás kiszűrésével 4.1%kal csökkent, ame ly lényegesen kedvezőbb az elmúlt negyedévek 7% fölötti visszaeséséhez viszonyítva, a várakozásokhoz képest pedig szintén jobb, hiszen a Bloomberg és a Reuters elemzői felmérése is 5%os visszaeséssel számolt elöljáróban. A historikus adatok fényében tehát mostanra kijelenthető, hogy a magyar gazdaság a 2009es második negyedévben érte el a mélypontját. Negyedév/negyedév alapon már csal 0.4%kal mérséklődött a GDP, miközben az első három negyedévben átlagban 1.6%os volt a negyedéves recesszió. Az előzetes adatok alapján tehát a bruttó hazai össztermék 2009ben 6.3%kal csökkent. Az élesen "javuló" gazdasági teljesítmény hátterében azonban nagyrészt az alacsony bázishatás áll, hiszen a 2008as utolsó negyedév a pénzpiaci válság kibontakozásaként komoly neg atív hullámokat indított el globálisan, ami miatt már abban a negyedévben is visszafogott volt a gazdasági teljesítmény. A valós javulást tehát inkább a főbb exportpiacainkon látott enyhe expanzió által húzott export adta (erre jó példa a 2009. decemberi n émet import adat, mely szerint a legnagyobb európai gazdaság által behozott áruk és szolgáltatások összértéke 4.5%kal nőtt novemberhez képest), illetve a nemzetközi trendhez alkalmazkodva nálunk is a készletezés beindulása emelendő ki. A lakosság érthető módon továbbra is - és még várhatóan az év nagy részében - visszafogott maradt a kiadások terén. A belső kereslet tartósan alacsony szintje a legfőbb okozója tehát a még mindig 4%os csökkenésnek. Ami a közeljövőt illeti, a nemzetközi prognózisok szerint a magyar gazdaság által megtermelt hozzáadott érték előreláthatólag a 2010es harmadik negyedévben válhat ismét pozitívvá, vagyis a definíció szerint Magyarország akkor léphet ki a recesszióból. (Ezt támasztja alá egyébként a Magyar Nemzeti Bank lentebb lá tható GDP előrejelzése is.) A Bloomberg által készített elemzői konszenzus szerint az idei negyedévek év/év alapú növekedési üteme a következőképpen alakulhat: 2010 Q1: 2.65%, 2010 Q2: 0.35%, 2010 Q3:+1.55%, 2010 Q4: +1.80%. Ezek alapján a piaci szereplő k stagnálással számolnak 2010re, miközben a magyar kormány 0.3%os visszaeséssel kalkulál. Csúcsra járó infláció A KSH a GDP statisztikával egy időben publikálta a 2010. januári inflációs jelentést, amely éves szinten élesen emelkedő pénzromlási ütemről árulkodott. A fogyasztói árindex januárban 6.4%kal emelkedett éves szinten, ami két tényezőnek volt köszönhető. Egyrészt a relatíve alacsony, 2009. januári bázisérték miatt, másrészt pedig az idén januártól életbe lépő jövedéki adóemelés nyomán jelentőse n felpörgött az üzemanyagárak drágulása. Mint ismert, idén január 1től a gázolaj jövedéki adója literenként 7.6%kal, míg az ólmozott benzin és a petróleum hasonló adómértéke 5.9%kal nőtt. A várakozásokhoz képest egyébként itt is komoly eltérés látszott , hiszen az elemzők átlagosan 5.75.8%os inflációt vártak. Az inflációs ütem a várakozások szerint valamikor az első negyedévben érheti el csúcspontját, majd azt követően tartósabb dezinfláció indul meg a gazdaságban, vagyis az árak tartósan süllyedni ke zdenek. Az MNB ezzel kapcsolatban a kamatdöntő ülések alkalmával már többször is jelezte, hogy igencsak megnőtt az esélye annak, hogy a pénzromlás üteme a jegybanki 3%os inflációs cél alatt fog alakulni belátható időn belül.
