Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 19 Azt nyilatkozta: szeretnék módosíttatni az államnyelvtörvény diszkriminatív rendelkezéseit. Melyek ezek? Elsősorban a szankciókról szóló rész szorul módosításra, mert most gyakorlatilag csak a nem szlovák anyanyelvű személyeket lehet büntetni. Abszurdnak tartjuk például, hogy azért büntessék meg az önkormányzatot egy többségében magyar faluban, mert először m agyarul mondják be a közleményt, és csak utána szlovákul. További képtelenség, hogy az orvos és páciens nyelvhasználatát szabályozzák. A földrajzi nevek használatára vonatkozó rendelkezések is diszkriminatívak. A szlovák nyelv is a saját nevén használja a földrajzi neveket: Pilisszent keresztet Mlynkynek mondják, Békéscsabát Békešská Čabának, ez ugyanúgy a szlovák szókincs része, mint a magyar szókincsnek a szlovákiai helységnevek magyar elnevezései. Ön Szlovákia ENSZnagykövete volt. Mit gondol, a nemzetk özi szervezetek miért nem lépnek fel a kisebbségek nyelvi jogai mellett? Valami azért már elkezdődött: az EBESZ, az Európai Tanács, talán az Európai Parlament is foglalkozik a nyelvtörvénnyel. Szeretnénk, ha a kormány az EBESZ és az Európai Tanács ajánlás a alapján hozzákezdene egy átfogó kisebbségi, illetve nyelvhasználati törvény kidolgozásához. De a szlovákiai választásig nem látok esélyt erre. Az alap nyitott, bárki tehet bele pénzt. Érkezett már felajánlás? A működést eddig a kerekasztal tagszervezet ei támogatták - pénzzel, természetbeni felajánlással és önkéntes munkával. Úgy vélem, az első nagyobb tétel felajánlása után, valamint a tevékenységünk alapján más támogatók is fognak jelentkezni. vissza PETŐCZ KÁLMÁN 1961be n született a délszlovákiai Komáromban. • 1984ben diplomázott Pozsonyban filozófiafizika szakon. • Több egyetemen oktatott. • 1999 és 2005 között Szlovákia ENSZnagykövete. • 2006tól a Fórum Kisebbségkutató Intézet egyik részlegének igazgatója. Nagyv árad a kétnyelvűség útján Erdély Ma / Duna 2010. február 12. A nagyváradi földvisszaigénylők hamarosan magyarul is kézhez kapják az első hivatalos értesítéseket. A román önkormányzati törvény szerint minden olyan településen, ahol a kisebbségek számarán ya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbségek nyelvén is szavatolni kell az ügyintézést. Nagyvárad lakosságának 27 százaléka magyar. Az 500 földvisszaigénylő 7080 százaléka idős, románul alig beszélő ember, az önkormányzat RMDSZfrakciója ezért javasolta a kétnyelvű ügyintézést. Sárközi Zoltán önkormányzati képviselő hozzátette: „Akiktől akkor elvették huszonéves fiatalemberek voltak, most 70, 80, 90 évesek és számukra sokkal jobban érthető és alkalmazható a magyar nyelven történő kommunikáció". Porsztner Béla az Ingatlanügyi Hivatal igazgatóhelyetettese hozzátette: „Technikai oldala a dolognak, hogy egy térképet is fogunk csatolni, ami által ők fogják tudni konkrétan, hogy hol lesz a tulajdonba helyezés". A nagyváradi önkormányzatnál a jövőben több szol gáltatást is kétnyelvűsítenek. vissza Polgármester lenne az autonómiaharcos Bumm.sk 2010. február 12., péntek Bósza János komáromi autonómiaharcos bejelentette, az év végén esedékes önkormányzati választásokon függetl en jelöltként harcba száll Komárom polgármesteri székéért. Felszólította az MKPt és a HídMost pártot, támogassák jelöltségét.
