Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-12
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 11 A csúcsta lálkozóról kiadott egyetlen dokumentum – ahogy arra különkülön tartott sajtóértekezletén Van Rompuy és Bajnai Gordon kormányfő is rámutatott – a szolidaritás és a felelősség kérdését járta körül. S ez a két elem jellemzi egyébként azt is, ahogy a jövő kih ívásaival szembe akar nézni az EU. A lényeg az, hogy az eurózóna tagállamainak először is józan gazdaságpolitikát kell folytatniuk, mert közös felelősségük az övezet stabilitásának megőrzése. Ám Görögország – amely hangsúlyozottan nem kért pénzügyi segítsé get – számíthat a többiekre, ha szükséges. Ennek azonban feltétele, hogy teljesítse a saját megszorítótervét, amely idén négy százalékponttal csökkenti a költségvetésben a GDP arányában felszaporodott 12,7 százalékos hiányt. A tanácskozás után Merkel német kancellár és Sarkozy francia elnök is értésre adta, Athénnak be kell tartania az eurózóna játékszabályait, s ezt a továbbiakban szigorúan ellenőrizni is fogják. Lehetséges, hogy a Nemzetközi Valutaalap szakértelmét is igénybe veszik, de a pénzét továbbra sem. A munka többi részét a pénzügyminiszterekre bízták, akik kedden üléseznek Brüsszelben. A piacok által meggyötört Görögországnak idén 53 milliárd euróra lesz szüksége az adósságának a finanszírozására. Brüsszelben csütörtökön diplomáciai források arró l beszéltek, elképzelhető, hogy elsősorban az euró övezet tagállamai önkéntes alapon hitelt nyújtanak Athénnak, Németország vállalja, görög államkötvényeket vesz, gyorsabban mozgósítják a strukturális alapokat Görögország számára, s hogy esetleg eurókötvén yeket bocsátanak ki. Szolidaritás és felelősség – ez a kulcsjelszó a jövőt illetően is, hiszen a globális válság alaposan megtépázta az EUt. A növekedési képessége megcsappant, a munkanélküliség elérte a tíz százalékot, a megugrott deficitek és államadós ságok pedig húszévnyi ellentétes irányú erőfeszítést semmisítettek meg. A találkozó végén Bajnai Gordon ezt úgy fogalmaztameg, hogy a válságmúlásával világossá vált, a világban még erőteljesebb verseny bontakozik ki a pénz- és energiaforrásokért, a piacoké rt, s az EU csak akkor maradhat talpon, ha gyorsabban növekedik és képessé válik a rivalizálásra. Azok az előkészítő anyagok, amelyeket Van Rompuy és Barroso bizottsági elnök terjesztett elő, kettős megközelítést takarnak. Egyrészt az eddig alulról jövő, a tagországok felajánlásaira és sokszor nem teljesítésére alapozó gazdaságpolitikai irányításnak véget kell vetni, a továbbiakban felülről kell kijelölni a főbb célokat, s megszabni a tagországok feladatát, de azok különbözőségeinek a figyelembevételével. N éhány, háromöt célról lehet szó, mint a társadalmi befogadáson alapuló foglalkoztatásnövelésről, a zöldgazdasági stratégiáról és a kutatásfejlesztés ösztönzéséről. A szorosabban egyeztetett, számszerűsíthető és számon kérhető új irányok meghatározása Baj nai szerint nem szabhatja meg a 2013 utáni költségvetési időszakról kibontakozó vita tartalmát. Az új tagállamok általánosságban egyetértenek abban, hogy a meglévő eszközöket, mint a kohéziós politika, vagy a közös agrárpolitika, nem lehet gyengíteni azért , hogy új célokra csoportosítsanak át esetleg uniós forrásokat. vissza Lecseng a válság a GOPnál VG 20100212 „A gazdaságfejlesztési kiírásoknál 2010ben a pályázatkezelési folyamat még rutinosabb lesz, és a pályázati fe ltételeket hozzáigazítjuk a javuló gazdasági körülményekhez” – tájékoztatta lapunkat Kocsis Magdolna, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) illetékes főigazgatója. Az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési operatív programjának (GOP) i dei terveiről elmondta, újragondolják és újraértékelik azokat a válságkezelési intézkedéseket, amelyeket 2009ben a globális krízis hatására hoztak. „Erre azért van szükség, hogy a rövid távú beavatkozások és a program hosszú távú céljai összhangba kerülje nek” – indokolta az előirányzott lépéseket. „A 2010ben meghirdetésre kerülő technológiafejlesztési konstrukcióknál már nem alkalmazzuk a 40 százalékos előleget, ennek egységesen 25 százalékos lesz a szintje” – közölte a Gazdaságfejlesztési Programok Irány ító Hatóságának vezetője. Ez a 25 százalékos szint jelenik meg az új kiírásokban, s a már futó pályázatok is ennek megfelelően módosulnak. Nem szigorítanak viszont még a jövőbeni vállalásokra vonatkozó 2009. évi előírásokon, továbbra is választható lesz a bázislétszám tartása. Fontos döntés volt, hogy a válság hatására az ÚMFTn belül végrehajtott forrásátcsoportosítás révén 111 milliárd forinttal nőtt a GOP kerete. Ebből 105 milliárd forint a vállalkozások komplex fejlesztését szolgáló 2. prioritás keretéb en gyors segítséget jelent a válság miatt kihívásokkal küszködő kkvszektor számára. A pluszpénz jelentős részét a mikro- és kisvállalkozások technológiafejlesztését szolgáló 2.1.1./A konstrukció pályázói kapták/kapják
