Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regge li Sajtófókusz 20 10 . 02.10 . 40 Próbálkozásai voltak Dzurindának is, hiszen decemberben még nagykoalícióról meg közös programról volt szó. Vagy ez csak marketin gfogás volt, hogy szervezőerőnek tűnjön? – Előkészítés nélkül beszélt az együttműködési formákról, és elsőként nem a potencionális partnereivel tárgyalt, hanem a sajtón keresztül üzengetve próbált meg nyomást gyakorolni rájuk. Ez a taktika sokszor csődöt mondott már, most sem jött be. Úgyhogy, ez nemhogy koalícióhoz vezetett volna, hanem Dzurinda tekintélyének további csorbulását eredményezte, hiszen visszautasították. A két új pártnak, Bugár Béla és Richard Sulík pártjának erős mediális hátszele van, a közvéleménykutatók is szeretik őket, program szintjén azonban nem túl sokat fogalmaztak meg. Menynyire írhatják át a mozgásokat az ellenzéki térfélen? – Nehéz lenne és nem is szeretnék jóslatokba bocsátkozni, négy hónap van a választásokig, még sok minde n történhet. Még nem futott le az SDKÚs botrány sem, nem tudni, hogyan végződik, márpedig a vége lesz az érdekes. A Szabadság és Szolidaritásról viszont ebben a pillanatban nem lehet tudni, hogy mennyit ér. A népszavazást kezdeményező kérdéscsomagjuk erős en populista. Ettől persze még sikeres lehet az igenek tekintetében. A pártnak nincsenek kidogozott struktúrái, mindössze néhány száz tagja van. Alternatív protest pártként akkor jöhet szóba, ha az SDKÚ nem tudja megoldani gondjait, és akkor a választóik e gy része átmegy Sulíkékhoz. Ez azonban az ellenzék és kormány közti erőviszonyokon nem fog változtatni. Ami Bugár Béla pártját illeti, érdemleges választ itt is nehéz adni, mert az utóbbi hónapok közvéleménykutatásai országos mintán készültek. Ezekkel ped ig az egyik fő gond, hogy meglehetősen csekély magyar mintával dolgoznak. Reprezentativitásuk erősen kétséges, a hibaszázalék pedig nagyon nagy. Másrészt, szlovákiai magyar szociológusok is azt állítják, hogy a magyarok nagy része a szlovák kérdezőbiztosna k nem azt mondja, amit tényleg gondol. Főleg a mai közhangulatban. Az utolsó magyar mintán készült felmérést tavaly nyáron készítette a Fórum Intézet, de azóta sok minden változott. Így tehát nehéz megmondani, hogy a közvéleménykutatások a Hídra vonatkozó an mennyire valósak. A Híd feltételezi, hogy vannak szlovák szavazói, de ez a megyei választásokon nem mutatkozott meg. Ráadásul, az a szavazás nem is a pártról, hanem a helyi jelöltekről szólt. Vannak elemzők, akik úgy vélik, hogy a kampány során a legé lesebb szembenállás és legdurvább egymásnak feszülés épp az MKP és a Híd között lesz. – Én ezt nem hiszem. Ez egy kemény, feszült szembenállás lesz, de figyelembe véve az ország egészét, a többi szembenállás is rendkívül feszült lesz. Ez már most nagyon d urva és kemény kampány, és csak tovább fog durvulni, a magyar közeg nem fog kilógni a sorból. Veszélybe kerülhet a magyar parlamenti képviselet? – Igen, ez abban az esetben valószínű, ha a kampány olyan formát ölt, ami a választók jelentős részét demotiv álja, és mivel kedvét szegték, nem megy el szavazni. De most úgy tűnik, meglehetősen demotiváló lesz a kampány országos szinten is, már most nagyon sok a kiábrándult ember, aki június elején inkább otthon marad majd. Ez nagy baj, mert a radikálisok viszont minden körülmények között elmennek szavazni, tehát ez az egészen durva eszmerendszereket képviselő pártoknak kedvez. A magyar kérdés biztosan az egyik vezértéma lesz, ez mozgósíthatja majd a magyar választókat? – Bizonyos rétegeket, mint ahogy eddig is, most is mozgósíthat. De én inkább azon gondolkodnék, hogy mivel lehetne bevinni a szavazóhelyiségbe azokat, akik másra fogékonyak. Az ellenzék alternatívaként határozza meg magát a kormányhatalommal szemben, de mi lehet a politikai muníciója? – Az elle nzéki pártoknak nagyon jót tenne, ha a kampány idején a fontos kérdésekben közösen lépnének fel. Ezzel is jelezhetnék, hogy ugyan közös listán nincsenek, de lényeges kérdésekben egységes álláspontot képviselnek. Ennek mozgósító hatása lenne, mindenféleképp en. A jelenlegi állapotokat nézve hatékonyabb lenne, mint egy közös lista. És nem kellene megijedniük a magyar kérdéstől sem, mert amíg ettől tartanak, addig nincs esélyük a kormánypártokkal szemben. A kormányoldalon viszont a hatalom öncélú játéknak tűn ik, mert még a fontos gazdasági meg szociális kérdésekre se próbáltak meg választ adni, mégis van meggyőző erejük. – Nem igaz, hogy meg sem próbáltak választ adni. Három éven keresztül, amíg a gazdasági válság be nem gyűrűzött, apró kis szociális csomagoc skákkal tartották fenn választóik kedvét. Hogy közben az ország