Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-10
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Regge li Sajtófókusz 20 10 . 02.10 . 12 Janukovics elnökké válásával ugyanis a mögötte álló Régiók Pártja (PR) - amely ellenzékiként is az ukrán törvényhozás legnagyobb fr akcióját adja - megkezdi a koalíciós tárgyalásokat, hogy elmozdítsa a kormányfői székből Timosenkót, akinek nem csak a koalíciója de saját tömörülése is ingatag. A PRnél lapunknak már korábban jelezték: „nem hivatalos konzultációk” folynak a BJUT több kép viselőjével, akik lényegében hajlandók volnának átállni az új koalícióhoz, ám a hivatalos tárgyalások csak Janukovics beiktatása után indulnának meg. Erre szekértők szerint néhány napon belül mindenképpen sor kerül. Timosenko ezúttal nem bízhat sem a Nyuga t erkölcsi támogatásában, sem abban, hogy támogatói utcára vonulnának, ahogyan ez történt öt éve a narancsos forradalom idején. A BJUT Timosenko veresége utáni megosztottságát jelzi, hogy míg a kormányfő - aki vasárnap óta többször elhalasztotta a sajtót ájékoztatóját - közvetítői útján a választási küzdelem bírósági folytatása mellett érvel, addig a párttól delegált parlamenti alelnök, Nyikolaj Tomenko szerint az eredmény elismerésére van szükség, ami után a BJUT készülhetne az ellenzéki szerepre. Janukov icsnak ebben az esetben sem lenne könnyű dolga: a parlamenti többséghez mind a kommunisták, mind a távozó - Timosenkóval formálisan szövetséges, a gyakorlatban inkább ellenséges viszonyban álló - Viktor Juscsenko elnök mögött álló Mi UkrajnánkNépi Önvédel em (NUNSZ) nacionalista képviselőire is szüksége volna, ám ezek az erők csupán abban értenének egyet, hogy Timosenkót lemondassák. Működő kormánykoalíció létrehozására azonban egyelőre nem képesek. Pedig szemlátomást mind Oroszország, mind az EU átláthat ó belpolitikai helyzet kialakítását várja Ukrajnától, függetlenül az elnök személyétől. Moszkva öt éve egyértelműen Janukovics, az EU az akkor Timosenko támogatta Juscsenko hatalomra jutásában volt érdekelt, mára azonban a 47 milliós ország keleti és nyuga ti szomszédjai egyformán elfogadnák mindkét jelöltet. Az elmúlt öt évben ugyanis egyértelművé vált, hogy Janukovics nem „Oroszország meghosszabbított karja” és Timosenko sem a Nyugat kizárólagos szövetségese: elvégre Timosenko megállapodott tavaly Moszkváv al az Ukrajnába irányuló földgáz áráról, az orosz félnek meglehetősen előnyös - azonban a korábbi nehezen követhető érdekek mentén kialkudott árak helyett átlátható módon megfogalmazott - feltételekkel. Janukovics viszont nem mondott le az EUtagság tervé ről, és felvetette a Timosenko által kötött ukránorosz gázmegállapodás felülvizsgálatát is, amit Moszkva aligha üdvözöl. Hogy az új elnök maga sem akar közelebb lenni Oroszországhoz, mint az EUhoz, igazolja az a javaslata is, hogy egy közös, EUoroszukr án gázkonzorcium jöjjön létre Ukrajnában, biztosítandó az országon áthaladó gázvezetékek működését. Egyelőre Ukrajnán halad át az EUba irányuló orosz földgáz java, ami a tranzitdíjjal jelentős bevételt biztosít az országnak. Janukovics reményei szerint a modernizálással a jelenlegi évi 142 milliárd köbméterről 200ra lenne növelhető a vezeték kapacitása - tavaly csak 75 milliárd köbméter haladt át az országon - és így feleslegessé válna az országot elkerülő, orosz érdekeltségű Déli Áramlat gázvezeték megép ítése. A Gazprom egyelőre nem kommentálta a javaslatot. Kapcsolódó cikkek : A narancsos Evita | Viktor győzött - Ukrajnában | Szabad nyelvhasználatot ígér Janukovics | Bukarest: lila láng a szemekben, lila köd az agyakban | Ukrajna nem Oroszország vissza A szerbek kisebbségi státust kaptak Szlovákiában Echo TV 20100209 Nemzeti kisebbségi státust kaptak a Szlovákiában élő szerbek a szlovák kormány döntésével, Dusan Caplov ic miniszterelnökhelyettes javaslatára – közölte keddi nyilatkozatában a szerb diaszpóra ügyeinek minisztériuma. A tárca vezetője, Srdjan Sreckovic közölte, hogy a státus megszerzésével a szerb nemzetiségűek a nemzetközi jog és nemzetközi egyezmények alap ján védettséget szereztek nemzetiségi, nyelvi, vallási, politikai és szociális hátterű megkülönböztetésekkel szemben. Korábban a magyar, a cseh, a lengyel, az ukrán, a roma közösség, illetve más közösségek szereztek nemzeti kisebbségi státust Szlovákiában - állapította meg a belgrádi nyilatkozat. vissza