Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.09 . 34 Minden ruszin szeparatista? KISZO 20100209 A kárpátaljai ruszinság évtizedek óta küzd a puszta fennmaradásért és nemzetként való elismeréséért. Úgy tűnt, hogy az ors zág függetlenné válását követően feléledt a remény. Csakhogy azóta sem történt semmi, megnyilvánulásaikra rendre rásütik a szeparatista bélyeget. – Önök egy olyan verset szeretnének Kárpátalja himnuszául, mely sokak nemtetszését váltotta ki. – Ez a himnus z fejezi ki leginkább a történelmi valóságot. Ráadásul volt egy döntése a megyei tanácsnak, amit sokan támadnak ugyan, de semmissé nem tehetik. Csak a megyei tanács ülésszaka dönthet az elvetéséről vagy megerősítéséről. – Nem tart attól, hogy a himnusz is a megye zászlajának sorsára jut? – Mit válaszoljak erre? A zászlóról is egy éven át folyt a vita. Valóban úgy nézett ki, hogy a mi javaslatunk, vagyis a ruszin nemzeti színek kerülnek elfogadásra. Végül kijátszottak minket és egy egész más változatot fogad tak el. – A hivatalos adatok szerint a ruszinok lélekszáma a megye összlakosságához képest elenyésző. Ilyen helyzetben nem felelőtlensége a saját akaratukat erőltetni? – Nem vagyunk kevesen. Ám az államgépezet gőzerővel dolgozik ellenünk. Nagy nyomás nehe zedik ránk. A nemzetbiztonsági szolgálat is lejáratásunkon munkálkodik. Ezért sokan egyszerűen félnek vállalni nemzetiségüket. Pedig mi nem törekszünk senkivel konfrontációra. Csupán az igazunkért, jogainkért harcolunk. – Mégis minden megnyilvánulásukra rá sütik a szeparatista jelzőt. – A sokat emlegetett népszavazáson a megye lakosságának 78 százaléka szavazott az Ukrajnán belüli ruszin autonómia mellett. Akkor ezek az emberek mind szeparatisták? – Miért nem szövetkeznek a többi nemzeti kisebbséggel? – Tört éntek erre kísérletek. Megalakítottuk a nemzetiségi kerekasztalt, ami reményt ad a jövőre. Igaz, tizennyolc éve reménykedünk hiába. Talán ha jön egy új elnök... vissza Az állam szorításában KISZO 20100209 1998ban a mun kácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskola bázisán a római katolikus egyház felekezeti osztályokat hozott létre. A kezdeményezés 2001ben önálló intézménnyé nőtte ki magát, s az egyházmegyei Szent Márton Caritas Jótékonysági Alapítványnak sikerült bejegyeztetni a Szent István Római Katolikus Líceumot, de csupán önfenntartó alapon. – Ez az állapot 2004ig tartott, amikor az önkormányzat támogatni kezdte intézményünket – mondja Kristofori Olga igazgató. – Igaz, a pedagógusok csak a kötelező óraszám szerinti bért k apták meg, ezenkívül mindent egyedül kellett előteremtenünk. A jelenlegi épületet 2003 óta használjuk, megvásárlását a magyarországi püspöki kar támogatása tette lehetővé. Érdekesség, hogy 1946tól az 1960as évekig szintén magyar középiskola működött benn e. Sajnos, folyamatosan javításokra szorul, ami pluszkiadást jelent. Gondot okoz, hogy nem rendelkezünk kollégiummal. A lányok az egyház tulajdonában lévő vendégházban vannak elszállásolva, a fiúk pedig egy bérelt ingatlanban, ami sok kívánnivalót hagy mag a után. A jövőben ezt a kérdést is rendezni kell, de csak azt követően, ha megoldódik a tornaterem és az étkezde problémája. Viszont 2005ben nagy beruházásba kezdtünk a teleken, ami ezt orvosolhatja. Mára a "doboz" elkészült, tető alatt van, de most jön a java: a belső munkálatok. Az intézmény számára nagy érvágás volt, hogy múlt év szeptemberétől az önkormányzat jogszabályokra hivatkozva megszüntette a támogatást. Beadványokat írtak, de hiába. Ebben a helyzetben különösen örömteli, hogy az anyaország felv állalja a kárpátaljai egyházi líceumok segítését. Faramuci a helyzet, mondja az igazgató, hiszen ukrán állampolgárokat tanítanak, s bocsátanak ki, és az ukrán költségvetésbe fizetik be az adót. Ráadásul tankönyvhiány van, ami még vásárlás útján sem oldható meg. Ezekből ugyanis csak anynyit nyomtatnak, amennyire megrendelés van. – Jelentkezneke református vallásúak? – Nem is olyan ritka jelenség, elég sokan vannak. Kitétel, hogy a közös lelkigyakorlatokon, amire évente kétszer kerül sor, részt kell venniük , mint ahogy a hittanórákon és a szentmisén is. De ebből még soha semmilyen gond nem volt. Intézményünk szakiránya egyébként a kezdetektől a számítástechnika és az idegen nyelv, melyeket emelt óraszámban tanítunk. Ezenkívül művészettörténetet, Magyarország történelmét, hitismeretet is oktatunk. Nagyon
