Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.01 . 31 kapcsolatos problémák megoldása érdekében. Azzal, hogy az első fordulóban átszavaztak, a magyar választók megtörték a jeget. A választások első fordulójában kiderült a hatalom képviselői számára i s, hogy a kisebbségek éles helyzetben akár hatalombuktató tényezővé is válhatnak, hiszen a 46 milliós lakosságon belül jelentős a nemzetiségek aránya: 77,82 % ukrán (ideszámítva a ruszinokat is), 17,28 % orosz, 4,90% más nemzetiségű (0,6 % fehérorosz, 0,5% moldován, 0,5% krími tatár, 0,4% bolgár, 0,3% magyar, 0,3% román, 0,3% lengyel, 0,2% zsidó, 1,8% egyéb). Viszont ha anyanyelv alapján nézzük, akkor Ukrajna lakosainak már csak kétharmada (67,53%) ukrán, csaknem harmada (29,59%) orosz, 2,88 százaléka pedig egyéb anyanyelvű (forrás: Csernicskó István i.m., illetve Wikipédia). A hírügynökségek szerint az ukrajnai nemzetiségek anyanyelvű oktatását korlátozó intézkedések sürgős felülvizsgálatára és a kisebbségek szempontjából kedvező módosítására utasította Iv an Vakarcsuk oktatási minisztert Julija Timosenko ukrán kormányfő. Utasította, hogy haladéktalanul vizsgálja felül az emelt szintű érettségire vonatkozó minisztériumi rendeletet, továbbá intézkedjen, hogy a vizsgafeladatokat fordítsák le a nemzetiségi isko lák végzőseinek nyelvére. A Timosenko aláírásával, 2010. január 8ai dátummal ellátott dokumentum felszólítja az oktatási tárca vezetőjét, hogy „gondoskodjon az ukrajnai nemzetiségi iskolák anyanyelvű tankönyvekkel történő maradéktalan ellátásáról, valamin t szükség esetén tegyen javaslatot a kormánynak a kérdéssel kapcsolatos pénzügyi problémák megoldására”. Kérdéses, hogy ez az utolsó pillanatbeli kapkodás mennyire javít Timosenkó február 7ei, második fordulós esélyein. Valószínűleg nem sokat. Egyrészt az ért, mert bár hasznosak, szükségesek, de túl későn jött kényszerajánlatok ezek, s ez már eleve leleplezi a gesztus érdekjellegét, és nem baráti/partneri voltát. Másfelől kérdés, hogy mit ajánl a ruszinoknak (országos szinten pedig az oroszoknak), hogyan ig yekszik bizalmukba férkőzni. Ha egyáltalán lehet bizalmat nyerni az ilyen utolsó percben jött kényszergesztusokkal ... vissza Miroslav Lajčák külügyminiszter exkluzív interjút adott a Duna Televíziónak Felvidékma 2010.0 2.01. A szlovák külügyminiszter szerint a magyarországi és szlovákiai választások után a józan ész politikája következhet a két ország kapcsolatában, ehhez azonban az kell, hogy folyamatos legyen a párbeszéd Budapest és Pozsony között. A magyarszlová k kapcsolatok az elmúlt hónapokban holtpontra jutottak. Elsősorban a szlovák nyelvtörvény módosítása, de az évek óta húzódó Malina Hedvigügy vagy a dunaszerdahelyi szurkolóverés miatt is állandó a feszültség. Pontosan egy éve áll a szlovák külügyminisztér ium élén Miroslav Lajčák karrierdiplomata. Ennek kapcsán adott exkluzív interjút a Duna Televíziónak, amelyet vasárnap 18.30kor a Heti Hírmondó című műsorban láthattak. A külügyminiszter szerint az Európai Unió és a szélesebb nemzetközi közösség is gondt erhelt a két ország közötti az ellentétek miatt, és elvárják, hogy egymás között oldják meg vitás kérdéseiket. Rudas Dóra kérdésére válaszolva Miroslav Lajčák elmondta, az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban Szlovákia megvárja a Velencei Bizottság véleményé t, részletesen megvizsgálja, és ez alapján cselekedik majd. Szlovákiára és Magyarországra is választások várnak. Ennek kapcsán arra figyelmeztetett a szakpolitikus, hogy míg Magyarország nagyon érzékeny mindenre, ami a határon túli kisebbségeket illeti, Sz lovákia nagyon érzékenyen reagál mindenre, ami megkérdőjelezi területi egységét és szuverenitását. Amikor magyarországi politikusok arról beszélnek, hogy Magyarország saját magával határos, hogy határok fölött egyesítik a magyar nemzetet, vagy azt mondják, hogy amit Trianon szétszakított, azt újra egyesíteni kell – ők ezt nem veszik Szlovákiaellenes támadásnak. Szlovákiában azonban ezt mindenki az ország területi egysége elleni támadásnak tekinti. Mindenki, aki valaha ilyesmit mondott, tudatában kell hogy legyen: a környező országok erre negatívan fognak reagálni. „Mi a 21. században élünk, schengeni határok között” – emelte ki a politikus. A választások után mindkét ország új kormányának fő feladata a gazdasági és a szociális fejlődés biztosítása. A Szlov ákia és Magyarország közötti viták csak időt és energiát vesznek el. A szlovák külügyminiszter szerint a két kormány tárgyalóasztalhoz ül majd, és nagyon gyorsan definiálják jövőbeli kapcsolataikat. Annak kapcsán, hogy Németh Zsolt, a FIDESZ szakpolitikus a nemrég Pozsonyban járt, Miroslav Lajčák elmondta, a tárgyalás arról szólt, hogyan képzeli el a FIDESZ a szlovákmagyar kapcsolatokat a választások után. „Magyarország és Szlovákia két egymáshoz nagyon közel álló ország. Nekünk a minket körülvevő kérdések többségében nagyon hasonló a véleményünk. Jó lenne, ha nem azokra a kérdésekre alapoznánk a kapcsolatainkat, amiben nem egyezünk meg” – hangsúlyozta a politikus. vissza
