Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.01 . 28 Polgárjogot nyertek a kirekesztő jelszavak, a kisebbségellenes magatartásra buzdító internetes levélláncok, viccek, írások. A világhálón az antiszemita és/vagy romaellenes honlapok, blogok a leglátogatottabb helyek köz é tartoznak (talán csak a pornóoldalak előzik meg őket, amit némi cinizmussal még reményteljesnek is nevezhetnék: nagyobb ütemben sokasodunk, mint ahogy írtjuk majd egymást). Amennyiben egy olyan kisebbségvédelmi szervezet, mint az RMDSZ úgy érzi, hogy va n véleménye a szélsőséges megnyilvánulásokról, akkor nem kellene tovább hallgatnia. vissza VÁLSÁGVÉG Transindex 20100201 Mennyire stabil a magyarországi gazdaság? A megszorítások megölték a növekedést, ennek hiányában ped ig nem lesz fenntartható a magyarországi költségvetés közép távon. Mialatt Románia minden erejével az IMF hitel után kapálózik, Magyarország már novemberben úgy döntött, hogy nem hívja le az esedékes hitelrészletet és most már azt is bátran kijelenti: nin cs szüksége többé a nemzetközi intézet segítségére. Vajon valóban ennyire egyértelmű és pozitív Magyarország gazdasági helyzete vagy ez csak rövid távú megoldás? Hogyan válhat fenntarthatóvá a válságkezelő stratégia? Gyuris Zsolt, az Oriens elemzője és D elikát Zsuzsa válaszol. Hogyan sikerült elérnie Magyarországnak, hogy ne legyen szüksége többé az IMF segítségére? Gyuris Zsolt: – 2008 őszén Magyarország államadósságának finanszírozási gondjai miatt nemzetközi segítséghez fordult, így jutott 25 milli árd dollár hitelhez az IMFfel és EUval kötött megállapodásnak köszönhetően. Az IMFfel kötött megállapodás értelmében Magyarország a pénzügyi segítségért cserébe vállalta, hogy a 2009es költségvetési hiányt a GDP 3,9 százalékára csökkenti, amit megszorí tó intézkedések sorozatával sikerült is megvalósítani. A költségvetési hiány lefaragásához szükséges megszorító intézkedések végrehajtása nagy szerepet játszott az ország iránti befektetői bizalom helyreállításában. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mind ez egyelőre csak felszíni kezelés. A megszorítások ugyanis megölték a növekedést, növekedés hiányában pedig nem lesz fenntartható a költségvetés közép távon. Különösen akkor nem, ha a görögországihoz hasonló események esetleg ismét elbizonytalanítják a rég ió külföldi befektetőit. Milyen sikeres válságkezelő intézkedéseket alkalmazott tavaly Magyarország, amelyeket Románia esetleg elmulasztott? – A válságkezelő intézkedések legfontosabb célja a költségvetési hiány gyors lefaragása volt. Ezt elsősorban a 13. havi nyugdíj és a svájci indexálás eltörlésével, az anyasági támogatások időtartamának csökkentésével és az ÁFA illetve a társasági adó szintjének emelésével sikerült elérni. A munkát terhelő adók és járulékok szintjének csökkentése a foglalkoztatás nö velését szolgálnák, de ezek a lépések az adórendszer további bonyolítása mellett nem változtatták meg az alapvető mikro ösztönzőket, a magasabb jövedelmek esetén továbbra sem csökkentek érzékelhetően a terhek, így nem ösztönöz a foglalkoztatás növelésére. Túljutott Magyarország gazdasága a mélyponton? – Technikai értelemben Magyarország gazdasága várhatóan túljut a mélyponton 2010 második felében, azonban a jelenlegi feltételek mellett a következő években még a legjobb esetben is rendkívül alacsony növe kedésre illetve stagnálásra számíthat a magyar gazdaság. A legfőbb problémát az jelenti, hogy az elmúlt évben végrehajtott válságkezelő intézkedések nem teremtik meg a növekedés feltételeit, így a kialakított egyensúly nem tűnik fenntarthatónak középtávon. Az új kormánynak meglehetősen határozott, és más filozófiájú lépéseket kell végrehajtani ahhoz, hogy az ország ne csússzon vissza. Meg kell szüntetnie a növekedés útjában álló strukturális
