Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.06 . 13 dollárt költött e célra. Az Amerikai Egyesült Államoknak két Aegis osztályú, légvédelmi rakétákkal felsze relt cirkálója járőrözik folyamatosan a Perzsaöbölben. Kuvaitban 15 ezer amerikai katona állomásozik, Bahreinben pedig az amerikai 5. fl otta főhadiszállása található. Az iráni hadsereg Shabab – 3 típusú rakétái ezeket az amerikai bázisokat, valamint Izraelt is is elérik. A szeptemberben lefújt lengyelországi fejlesztés még a jóváhagyástól számítva is öt évet vett volna igénybe. P. J. Crowley külügyi szóvivő csütörtökön világossá tette: az átdolgozott amerikai rakétavédelmi tervek keretében végső soron egész Európa védelméről van szó – és ennek csak egy része a romániai telepítés. Továbbra is szó van a földi telepítésű képességek északi, lengyelországi elhelyezéséről, tette hozzá. Ismételten leszögezte, hogy mindez nem Oroszország ellen irányul. Obama is jele zte a minap, hogy Irán elsősorban közepes hatótávolságú és nem interkontinentális rakétákat fejleszt. A washingtoni külügy mostani nyilatkozata megerősítette, hogy a telepítés védelmet nyújt Románia teljes területének, ám nem fenyegeti Oroszországot. A kor mányzatnak az a szándéka – hangsúlyozták – , hogy „a térségben megvédje az amerikai csapatokat és a NATOszövetségeseket azon fenyegetéstől, amelyet Irán rakétái jelenleg és a jövőben jelenthetnek”. A gond az, hogy az oroszok nem nagyon hisznek a washingto ni és bukaresti nyilatkozatoknak. Miközben a külügyminiszter várakozó álláspontot foglalt el, az orosz sajtó sorozatban közli a katonai szakértők nyilatkozatait, akik szinte mind az orosz elrettentő képességek elleni lépésről beszélnek. Reálisan veszélyezt etik Oroszország biztonságát a romániai telepítési tervek – állította a RIANovosztyinak nyilatkozva Igor Korotcsenko nyugalmazott ezredes a Nacionalnaja Oborona (Nemzetvédelem) című szakfolyóirat főszerkesztője, aki az orosz védelmi minisztérium társadalmi tanácsának is tagja. Szerinte az SM – 3 leértékeli Moszkva nukleáris elrettentő képességét. Az ezredes azt gondolja, hogy az amerikai rakéták a fejlesztés következtében képessé válnak az orosz interkontinentális rakéták elfogására a fellövés utáni kezdeti p ályaszakaszban. Alekszandr Konovalov, a Hadászati Elemzések Intézete elnökének más a véleménye, szerinte a rakéták 500 kilométeres hatótávolságuk miatt nem fogják elérni az orosz célpontokat. – Nem lőnek át hozzánk – mondta az Eho Moszkvi rádiónak. Egy má sik orosz katonai vezető szerint azonban a feketetengeri hatalmi egyensúlyt veszélyezteti a majdani telepítés, ezért meg kell erősíteni az orosz hadiflottát. Több orosz szakértő azonban azon kesereg, hogy az USA vajon miért nem használja ki a moszkvai ve zetés korábbi ajánlatait, amelyekben közös védelmi fellépést javasoltak az iráni rakéták ellen. Markó Béla miniszterelnökhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint jó ötlet részt venni a rakétavédelmi programban. Verestóy Attila, a s zenátus titkosszolgálatokat felügyelő testületének titkára szintén úgy vélte, hogy jó döntés az elfogórakéták befogadása. vissza Átalakítják a NATOparancsnokságokat Népszava • 20100206 A NATO védelmi miniszterei felkért ék a katonai szövetség főtitkárát, hogy három hónapon belül tegyen javaslatot a NATOparancsnokságok átalakítására, azok létszámának és feladatainak csökkentésére - közölte Szekeres Imre honvédelmi miniszter pénteken. A NATO védelmi miniszterei csütörtökö n és pénteken Isztambulban tartott informális találkozójukon hoztak erről döntést több tagállam, köztük Magyarország kezdeményezésére. Szekeres Imre az MTInek telefonon nyilatkozva hangsúlyozta: a parancsnokságok reformja nagy lehetőséget kínál Magyarors zágnak. Az eddigi tárgyalások alapján úgy néz ki, hogy a korszerűbbé tett parancsnokságokban Magyarország legalább két tábornoki helyre jelölhet majd vezetőt. Ez azt jelenti, hogy a két tábornokkal együtt nagyjából még száz magyar tiszt- és tiszthelyettes vehet majd részt a NATO közös feladatainak megoldásában. A kezdeményezés hátterében az áll, hogy ezeket a parancsnokságokat még a hidegháború, a kétpólusú világrend idején hozták létre, és feladatuk nagy része ma már idejétmúlt. Emellett a reform nagymért ékben csökkentené a NATO költségeit is. Utóbbira sürgető szükség lenne, mivel a NATO költségvetésének hiánya idén már meghaladja a 600 millió eurót - mutatott rá a miniszter.
