Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.05 . 50 mint Oroszország. Mert miért is támogatná Oroszország a Fidesz programjának eme sarkalatos pontját, ha az szóban ellene támad? Most azonban ez változik. A Fidesz nem fogja Oroszországot bírálni, és így legrosszabb esetben i s semleges állásponton maradhat a Fidesz követeléseivel szemben, hiszen ezek közvetett módon az orosz érdekekkel is összeegyeztethetők. Vajon veszi és elemzi ezeket a jeleket a szlovák kormány, és legfőképpen a szlovák Külügyminisztérium? – teszi fel a ké rdést írásának végén Ján Čarnogurský. Fordítás: Felvidék Ma, tt vissza Biró Ágnes a nyelvtörvény miatti többletmunka honorálását indítványozta a magyar pedagógusoknak Felvidékma 2010.02.04. Biró Ágnes, a Magyar K oalíció Párta kulturális alelnöke és parlamenti képviselője úgy véli, hogy a nyelvtörvény miatti többletmunkát - az iskolai dokumentációk kétnyelvű vezetése - külön anyagi honorálás illeti meg, tehát a szlovákiai magyar pedagógusokat ezért meg kell fizetni . Ennek érdekében a parlamentben kérdőre vonta az oktatási minisztert. Biró Ágnes a parlamenti "kérdések óráján" afelől érdeklődött, hogy tervezie a minisztérium a többletmunka megfizetését. "Nem látok semmiféle okot a támogatás növelésére" - jelentette ki Ján Mikolaj oktatási miniszter Biró Ágnesnek válaszolva. Ján Mikolaj szerint a pedagógiai dokumentáció korábban is kétnyelvű volt; az iskolai dokumentációt pedig államnyelven kellett vezetni, s az MKP kezdeményezésére vált az is kétnyelvűvé. És a minis zter még azt is hozzátette: központilag csökkentette az anyanyelv kötelező óraszámát a kisebbségi iskolákban, de a normatívához nem nyúlt, a kevesebb magyarórán megspórolt pénzt a pedagógusok kétnyelvű dokumentációvezetésének honorálásra lehet fordítani. Felvidék Ma vissza A kivált magyarok megkapták a nemzetáruló jelzőt Felvidékma 2010.02.04. A 168 óra című magyarországi lap munkatársa interjút készített a MostHíd párt elnökével, Bugár Bélával. Most ezt az inter jút tesszük közzé. Szlovákiában néhány hónapja új politikai erő szerveződött, részben a Magyar Koalíció Pártjából (MKP) kivált személyiségek, részben a magyarszlovák együttélés javítását szorgalmazó szlovákok vezetésével. Mindkét csoport egykettőre megka pta a "nemzetáruló" jelzőt. Milyenek jelenleg a Híd (szlovákul Most) párt esélyei? Munkatársunk Bugár Béla pártelnökkel beszélgetett. - A napokban azt a hírt olvastuk, hogy az MKP támogatottsága országosan 6,7 százalék, Önök mögé viszont a lakosság 6,4 sz ázaléka sorakozna fel. Reális ennek a felmérésnek az eredménye? - Teljes mértékben. Ne feledjük, hogy a legutóbbi, 2006os parlamenti választáson, amikor még én voltam a pártelnök, az MKP a szavazók több mint 11 százalékát tudta maga mögött. Ha csak ezt s ikerülne megőriznünk, az – figyelembe véve az 5 százalékos küszöböt – , akár mindkét párt parlamentbe jutását is elképzelhetővé tenné. A mostani felmérési eredmény azt is jelzi, hogy nemcsak magyarok, de szlovákok is szép számmal szavaznának ránk. A Híd párt ugyanis kezdettől a zászlajára tűzte a magyarszlovák kapcsolatok jobbítását, országunkon belül és államaink között egyaránt. - A szándék valóban üdvözlendő, de mennyiben jutott el ennek híre a szlováksághoz? - Feltétlenül eljutott, ezt tükrözi a 6,4 sz ázalékos rokonszenvindex. Szervezeteink már működnek a fővárosban, Pozsonyban és mind a nyolc szlovákiai megyében. Tehát abban a négy északiban is, ahol helyenként még nem láttak élő magyart. Itt korábban tarolt a Slotaféle Szlovák Nemzeti Párt (SNS), úgy hogy legfőbb ideje volt ottani
