Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.05 . 32 Ukrajnának a bolognai oktatási rendszerre való áttérése ügyében még Leonyid K ucsma elnöksége idején történtek meg az előkészületek. Az első kormányintézkedésekre 2001 – 2002ben került sor. Ennek a reformnak egyik elemeként alapvetően módosult a felsőoktatásba való bejutás módja, mely szerint a felvételi vizsgák tesztalapú tudásfelmé rés formájában, az arra kijelölt vizsgaközpontokban zajlanak, és az ott felmutatott eredmények gyakorlatilag egyetlen és kizárólagos kritériumai a felsőoktatási intézetekbe való besorolásnak. Önmagában nem jelent hátrányt E rendszer bevezetése önmagában ne m jelent hátrányt a nemzeti kisebbségekre, hiszen megfelelő ponthatár átlépése esetén az ország bármelyik felsőoktatási intézményének kapuja nyitva áll előttük. A magyar fiatalok csak abban az esetben kerülnek hátrányos helyzetbe, ha nem azon a nyelven teh etik le az emelt szintű érettségit, mint amelyiken a tananyagot elsajátították. – Sajnos, ez következett be, méghozzá az ukrán nyelvvizsga kötelezettségével súlyosbítva, melyen a nemzetiségek nyelvein oktató iskolák végzőseinek is az ukrán nyelvű taninté zetek programja és oktatási szintje szerint kell számot adniuk tudásukról – mondja dr. Tóth Mihály, a jogtudományok kandidátusa, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) tiszteletbeli elnöke. – 2008 volt az első olyan év, amikor kötelezően a tesztren dszerben történt a felvételizés, és az oktatási minisztérium által megállapított két év (2008 – 2009) türelmi idő leteltével, amikor is a szaktantárgyakból még az iskolai oktatás nyelvén vizsgázhattak a felvételizők, folyó évben lesz az első felvételiző idős zak, amikor kizárólag az államnyelven és államnyelvből tett vizsgák alapján lehet felvételt nyerni bármelyik ukrajnai felsőoktatási intézmény bármilyen szakirányú képzésére. – Nem lehetett ezt kivédeni? – Természetesen e helyzet elkerülhető lett volna, his zen kialakulását minisztériumi rendeleti szinten, sok esetben egyértelműen az alkotmány és az érvényes törvények megsértésével meghozott politikai döntések idézték elő. Ezért a kárpátaljai magyar közösség számára az e kérdés körüli politikai viták álltak a 2007. évi előrehozott parlamenti választás középpontjában, amikor is az UMDSZ megállapodást kötött az akkor hatalmon lévő kormányba az oktatási minisztert delegáló Ukrán Szocialista Párttal, mely vállalta, hogy biztosítja a kisebbségek, így a magyarság sz ámára az anyanyelven való felvételizés lehetőségét. Sajnos, a párt nem jutott be a parlamentbe, így a szerződés érvényét vesztette. A másik magyar szervezet vezetője a Nasa Ukrajina listáján szerepelt azzal az ígérettel, hogy parlamentbe jutása esetén majd eljár a kérdésben. A magyar jelölt nem került be a parlamentbe, ugyanakkor ez a magyar szavazatokkal is megtámogatott politikai tömörülés delegálta azt az Ivan Vakarcsukot a kormányba, aki az oktatási tárca élén eddigi intézkedéseivel gyakorlatilag ellehe tetlenítette a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatási rendszert. Meg akarják szüntetni a magyar iskolákat – Mi több, a Timosenkokormány oktatási és tudományos minisztériuma utóbbi években meghozott kisebbségellenes, erőszakos ukránosítást célzó intézkedése i túlmutatnak a felvételi vizsgákon – mondja már Ambrus Pál, a Técsői Református Líceum igazgatója, aki Tóth Mihályhoz hasonlóan a magyar kormány mellett működő Szórvány Tanács tagja. – Hiszen sem a bolognai rendszerre való áttéréssel, sem a korrupció elle ni harccal nem magyarázható, hogy a nemzetiségi, így a magyar tannyelvű iskolák számára nem rendelték meg a fordításos tankönyveket, hogy előirányozták: ezeknek az oktatási intézményeknek át kell majd állniuk az ukrán nyelvű oktatásra. Magyarán, egyszerűen meg akarják szüntetni a magyar iskolákat. A kérdésnek két oldala van. Egyrészt már eddig is sok szülőt arra kényszerítettek, hogy ukrán intézményben taníttassa gyermekét, aki ott azonnal hátrányba kerül az ukrán diáktársaival szemben. A magyar iskolákban/ osztályokban létszámhiány lép fel, aminek következtében osztályok szűnhetnek meg, s a tanárok elveszíthetik munkájukat. Azt talán nem kell különösebben ecsetelnem, milyen helyzetbe kívánják hozni a pedagógusokat, amikor majd a biológiát vagy a földrajzot u kránul kell oktatniuk. A kérdés másik oldala: ezekkel az intézkedésekkel az asszimiláció irányába taszítják a kárpátaljai magyarságot, hiszen megfosztják az identitásmegőrzés szempontjából alapvető intézményrendszerétől és megsemmisítik a nemzetiségi kult úránk elit rétegét: a magyar pedagógus társadalmat. S hogy Ivan Vakarcsuk főnöke, Julija Timosenko a választások idején mintha ígérgetni kezdene, az egyszerű kampányfogás, hiszen már régen intézkedhetett volna. A történtek után ez az újabb blöffje nemigen hihető.
