Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.05 . 23 Amennyiben reális, akkor lehet erről gondolkodni. Azonban Simon kezdeményezése nem erről szólt, hanem az újonnan alakuló pártja számára m egpróbált támpontokat kialakítani a polgármesterek között. Úgy gondolom, ez szerencsétlen dolog volt. Ez egy olyan időpontra nyúlik vissza, amikor még nem volt ismert, hogy egy új párt alakul. Ez pontosan az a fázis volt, amikor próbálták előkészíteni a p árt megalakulását. Ugyanakkor jónak találna egy ilyen kezdeményezést? Maga Simon Zsolt ötlete jónak mondható? Úgy gondolom, hogy maguk a polgármesterek mondták azt, hogy ezzel gondok vannak, és nekünk megvan a saját polgármesteri hálózatunk. Velük rendsze resen együttműködünk, és tovább keressük a lehetőségeket ennek erősítésére. Kulturális kihívásokról szól a következő témafelvetés. Nemrégiben lezajlott egy belső szócsata a Csemadokon belül. Egy kulturális szervezet van, amely még a régi vezetés alatt sze rvesen ráépült az MKPra. Nem látja problémásnak azt, hogy a politika és a kultúra ilyen szervesen összenőtt? Ami ezzel kapcsolatosan lezajlott, az egy nagy manipuláció volt. Zsille Béla korábban lépett ki a Csemadokból. Ahogy ezt az Új Szó tálalta, az tel jesen irreális volt. Mesterségesen csináltak ügyet ebből, amit én sajnálok. Ha korrektséget kérünk, akkor kérjük meg azt mindenkitől. Ami a Csemadokot illeti, a két szervezet (az MKP és a Csemadok - a szerk.) azért van közel egymáshoz, mert ugyanazt a stra tégiai célt követi: a szlovákiai magyarság és értékeinek megmaradását. Én úgy gondolom, hogy egy olyan időben, mint most, amikor egy nemzeti fal áll velünk szemben, akkor a két szervezet megpróbálja a szinergikus hatások pozitív lehetőségeit megkeresni, és támogatni egymást. Ha más pártok másban gondolkodnak, akkor önmagukra vessenek, hogy ez a szinergikus hatás nem olyan erős. Egy egészséges társadalomban az egyik pillér az erős civil társadalom. Ha a jelen helyzetben a kulturális szervezet, vagy a pedagó gusszövetség vezetői egy párt felső vezetésében kapnak helyet, akkor már nem mondható civilnek a munkájuk. Nem gátolja ez a civil társadalom megerősödését? Sajnos az élet és az elmélet nem mindig fedi egymást. Említettem, hogy a környezet változott meg Szl ovákiában a nemzetiszocialista kormány vezetése alatt. Ilyenkor joggal keresi minden civil szerveződés a kapcsolatot minden politikai párttal. Hlina úr is ezt tette, és a 90es években, a mečiari időkben is keresték a civilek az együttműködést a politikai erőkkel. Akkor is rendkívüli helyzet volt. Az az elmélet, amit felvázolt, biztosan jól működik egy nyugateurópai demokráciában, de mi egy posztkommunista társadalom vagyunk. Mi három évvel ezelőtt visszazuhantunk a kilencvenes évek közepére. Ezt figyelme n kívül hagyni öngyilkosság lenne. vissza Obama bevette Romániát a rakétapajzsba Meglepetésszerű bejelentést tett Traian Basescu csütörtökön: az Egyesült Államok felkérte Romániát, hogy vegyen részt a ballisztikus rakéták m egsemmisítésére alkalmas európai védőpajzs kiépítésében. A román Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) a felkérést jóváhagyta, s ennek nyomán Románia területére elfogórakétákat telepítenek. Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvár| Népszabadság| 2010. február 5. | Base scu meglehetősen szűkszavúan tájékoztatta a közvéleményt a tervről. Elmondta, hogy az Obamaadminisztráció által módosított, 2015ben működőképessé váló rakétapajzsépítési projekt keretében a Feketetengerrel szomszédos Romániába elfogórakétákat telepíten ének. Kiderült, hogy Romániát személyesen Barack Obama kérte fel a tervben való részvételre, aki a felkérés Bukarestbe vitelét Ellen Taucher védelmi államtitkárhelyettesre bízta. Taucher csütörtökön is Bukarestben tartózkodott, és a délelőtt folyamán meg beszélést folytatott Basescu elnökkel. A Legfelső Védelmi Tanács kétoldalú tárgyalásokat kezdeményezett a részletek tisztázására. Basescu hangsúlyozta: a rakétavédő pajzsrendszer „nem Oroszország ellen irányul, hanem más fenyegetések
