Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.05 . 11 vízummentességet”. „Úgy vélem, hogy mindkét elnökjelölt számára az EU lesz a legfontosabb prio ritás” — tette hozzá. Az amerikai elemző szerint „Washingtonban és Brüsszelben is azzal működnek majd együtt, akit megválasztanak”. „Míg korábban voltak preferenciák — ez közelebb áll hozzánk, ebben jobban bízunk — , addig manapság mindenki egyetlen jelöltet támogat, akinek „sta bilitás” a neve . vissza Slovo: Egyetlen történelem többféle megközelítése Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2010. február 4., csütörtök (MTI) - Elkészült a közös szlovákmagyar történelmi olvasókönyv, de k iadásához jelenleg hiányzik a politikai akarat - írja a Slovo című pozsonyi baloldali társadalompolitikai hetilap legújabb kiadásában. Emlékeztet, hogy a közös történelemkönyvben Robert Fico és Gyurcsány Ferenc kormányfők állapodtak meg 2007 júniusában a szlovákmagyar kapcsolatok javítása érdekében. "Míg azonban azóta a politikai kapcsolatok csak bonyolultabbakká váltak, a számos tudományos intézmény munkatársaiból összeálló történészkollektíva sikeresebben teljesítette tervei nagy részét" - mutat rá a hetilap. A tudósok arra a felismerésre jutottak - fejti ki a szerző , hogy nem lehet szó középiskolai tankönyvről, csak történelmi olvasókönyvről, amely mindkét fél szövegeit tartalmazza. Miután a két nép történelméből kijelöltek 15 kulcsfontosságú időszakot, kiderült, hogy a megközelítések jelentősen különböznek. Ezért úgy folytatták, hogy párban megírták a semleges bevezetőt a problematika bemutatásaként, ezután következik két egyéni megközelítésű szöveg, majd az összefoglaló, amelyben azonban nem foglalnak á llást egyik változat helyessége mellett sem. A Slovo szerint a fejezetek többsége jól szemlélteti, milyen különbségek vannak a közös történelem szlovák és magyar értelmezése között. "Budapesten ma a többség nem tartja elképzelhetőnek - noha ilyenek is vannak , hogy nemzeti hősük, Kossuth Lajos 1848/1849ben hibákat követett el, amikor nem ismerte el a nem magyar népek jogait. Pozsonyban viszont nem sokan hajlanak annak nyílt elismerésére, hogy Stúréknak nem sikerült fellelkesíteniük az egész népet, és így a honvédek között jóval több szlovák harcolt, mint Hurban önkéntesei között" - mutat rá az újság. Ludovit Stur szlovák politikus, író volt, míg Jozef Miloslav Hurban a magyar forradalom ellen fellépő szlovákok vezetője. A szerző cikkét így folytatja: Ha javítani akarjuk a szlovákmagyar kapcsolatokat, akkor az lenne a jó, ha nem térnénk vissza folytonosan a múltba és nem feketítenénk be egymást. "Persze, nem lehet érzelemmentesen értékelni főleg az 1918 utáni időszakokat. Előrelépés lenne a zonban az uniós tagok közötti normális kapcsolatok irányába, hogyha megkísérelnénk megérteni, miért más a nézete a másik félnek" - húzza alá az újság. Hozzáteszi: "A magyarok például a trianoni szerződésre úgy tekintenek, mint amellyel elveszítették hazáju k kétharmadát. Rossz néven vehetjük ezt tőlük? Aligha. De nekik éppúgy tudomásul kellene venniük azt a tényt, hogy a szlovákok jogosan örültek, amikor az első világháború után terük nyílott a sokoldalú fejlődésre." A Slovo szerint a szlovák történészek legutóbbi összejövetelén elhangzott, hogy a szlovák és a magyar szerzők többsége már elkészült a történelmi olvasókönyvbe szánt szövegekkel. "Most a projekt befejezéséhez nyilván a politikai akarat hiányzik - méghozzá a magyar fél részéről. A jelenle gi kormány esetében erre nincs hajlandóság a választások előtt. És ha majd áprilisban Orbán Viktor összeállítja az új kormányt? Nehéz jósolni" - olvasható a lapban. A szerző, Martin Krno írása végén leszögezi: mind a szlovák, mind a magyar történészek megérdemlik az elismerést azért, hogy két év alatt elkészítették az egyeztetett fejezeteket. Ha egyszer majd egy középiskolás olvasni fogja ezt a szlovákmagyar könyvet, valószínűleg össze fog zavarodni. Azok azonban, akik leginkább csak érdeklődnek a tört énelem iránt, azaz nemcsak a diákok, biztosan értékelni fogják a művet. vissza Az ukrán alkotmánybíróság engedélyezte az orosz nyelv iskolai használatát Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Ungvár, 2010. február 4., cs ütörtök (MTI) – Az ukrán alkotmánybíróság (KSZU) az ország alaptörvényébe ütközőnek ismerte el azt a múlt év szeptemberében hozott kormányrendeletet, amely arra kötelezte az ukrán tannyelvű állami és önkormányzati iskolák pedagógusait, hogy munkaidőben kiz árólag az államnyelvet használják. A KSZU csütörtökön bejelentett döntését azzal indokolta, hogy a kormány a rendeletével túllépett a hatáskörén, mivel az iskolai nyelvhasználat kérdése csak törvénnyel szabályozható, vagyis a parlament hatáskörébe tart ozik. Ugyanakkor a taláros testület érvényben hagyta és alkotmányosnak minősítette azt a kormányhatározatot, amely kimondta, hogy az állami és önkormányzati iskolák oktatásának nyelve az ukrán, de az ilyen tanintézetek oktatási-
