Reggeli Sajtófigyelő, 2010. február - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-02-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 02.01 . 18 Elmondta, 2006ig érvényben volt a törvény, amely szerint minden iskola és oktatási intézmény tekintet nélkül arra, hogy állami, egyházi vagy magánjellegű volt, egyformán kapta a pénzt. „A mostani kormány rögtön hivatalba lépésének első évében válto ztatott az eddigi gyakorlaton” – hangsúlyozta. Fronc szerint ezáltal felborult az egyensúly, pedig minden egyes tanuló egy adófizető gyermeke. „Szöges ellentétben van a dolog a Szentszékkel és a többi nem katolikus egyházzal kötött szerződéssel is. A jele nlegi törvény egyenetlen feltételeket teremt a nem állami iskolák és oktatási intézmények működéséhez, ami az egyházi iskolák felszámolásához vezethet” – figyelmeztet Fronc. vissza Honnan szerez majd Moszkva munkaerőt? – Az ukrán választások geopolitikai tétje Stratfor 20100201 Az ukrajnai választásoknak, melyeknek második fordulóját február 7én tartják, világpolitikai jelentősége van, állítja a Stratfornak írt elemzésében Peter Zeihan. Nem egyszerűen egy ország belső v iszonyairól és irányultságáról döntenek a szavazók, mert az eredmény geopolitikai érdekeket befolyásol, s meghatározza azt is: hogyan alakul majd a Nyugat és Oroszország viszonya a közeljövőben. Legutóbb 2004ben voltak választások Ukrajnában, s azt követ ően indult útjára a Narancsos Forradalom, mely alternatívát kínált számos egykori szovjet tagköztársaságnak, hogy változtasson az Oroszországhoz fűzőfő egyenlőtlen kapcsolatain. Az ezután következő fejlemények a Kreml számára igen tanulságosnak bizonyultak , s ismét felvetették egy hidegháború lehetőségét. Azóta Moszkva is megtanulta a leckét, sokkal óvatosabban., de annál céltudatosabban igyekszik felszámolni mindent, ami a posztszovjet térség általa olyannyira óhajtott újbóli integrációját veszélyeztetné, legyen az globális vagy épp taktikai kihívás. Moszkva 2004ben elkövette azt a hibát, hogy egyértelműen egyik jelölt, Viktor Janukovics oldalára állt, ami igencsak megbosszulta magát. Nem kétséges, hogy most is ő a favorit, ugyanakkor a Kreml már jó előr e megállapodást kötött a másik esélyes befutóval, Julia Tyimosenkóval, így – az elemző szerint – elkerülte az egykori csapdát. Ukrajna visszatértének az orosz befolyás alá már aligha lesz akadálya február 7e után, mindössze annak mélysége és gyorsasága le sz kérdéses. Peter Zeihan szerint az új helyzet megerősíti Moszkva agresszív törekvését a reintegrációra. Ennek magyarázatát bárki könnyen átláthatja, elég, ha megfelelő figyelmet szentel annak, ahogy az oroszok az úgynevezett „közel külföldöt”, vagyis a volt posztszovjet térséget szemlélik. Az egykori birodalom egy része – a Baltikum – azáltal, hogy az Európai Unióhoz, illetve a NATOhoz csatlakozott, valóban elveszett. Van azonban hat ország, melynek nem sikerült az integrációs feltételeknek időben meg felelni, sőt a nyugati politikai szándék sem volt egyértelmű irányukba. Ezek: Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Üzbegisztán, Kirgizisztán és Ukrajna. Mindközül ez utóbbi a legfontosabb, nem csak azért, mert Oroszország határain kívül itt él a legtöbb orosz (mintegy 9 millió), és nem is azért, mert az orosz etnikum történetileg e területen jött valaha létre, hanem mert Ukrajna a kulcs ahhoz, hogy Oroszország Eurázsia meghatározó nagyhatalma legyen. (1) Először is azért, mert évszázadokon át Ukrajna Oroszors zág élelmiszerkamrájának számított, (2) másrészt azért, mert itt vezetnek át a legfontosabb kapcsolati utak – konkrétan és elvonta is (gázvezeték, olajvezeték) – Európa, sőt a Kaukázus irányába is. (3) Az Ukrajnához tartózó Krímfélszigeten lévő Szevasztopolban van az orosz Feketetengeri Flotta anyabázisa, és a ki kötő önagában is a leginkább kiépített melegvízikijáratnak számít Oroszország számára. Mindezen felül Ukrajna jelentette és jelenti a legfontosabb – a távolság és a Kárpátok vonulatai képezte – földrajzi védhatárt az orosz impérium számára, nyugati és d élnyugati irányból, így Ukrajna nélkül Oroszország reménytelenül védekező hatalommá degradálódna. Az ukrán határtól kevesebb, min 500 kilométerre van a két legfontosabb városa, Moszkva és Volgográd.
