Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.30 . 22 Éppen ezért készítenek 2011re egy országos rangsort Romániában, ahol az egyetemek közötti sorrend a vé gzősök sikeres munkapiaci elhelyezkedése, a hatékony információátadás és az oktatási programok minősége alapján alakul majd ki. Ennek elsődleges célja az lesz, hogy rákényszerítsék a felsőoktatási intézményeket képzéseik munkaerőpiaci elvárásokhoz való ig azítására. Magyar egyetemek Erdélyben a rendszerváltás óta több intézményben tanulhatnak magyar nyelven a hallgatók. A kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetemen többkevesebb megszorítással folytonos volt a magyar n yelvű oktatás, bár a 80as években fennállt annak a veszélye, hogy ezt is elveszítik határon túli testvéreink. Emellett sikeresen működik a Református Egyház fenntartásában a Partiumi Keresztyén Egyetem Nagyváradon, va lamint a marosvásárhelyi Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem . Problémák azonban itt is akadnak, többek közt ezért határozta el 2010 januárjában az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT), hogy oktatási szakbizottsága kidolgozzon egy egységes magyar felsőoktatási tervet. A román és a magyar állam között voltaképpen a rendszerváltás óta vitatéma az erdélyi magyar felsőoktatás helyzete. Ezzel kapcsolatban számos megegyezés született többkevesebb sikerrel. A 2009ben aláírt román – magyar együtt működési jegyzőkönyv szerint nem engedhető meg, hogy bárkit is hátrány érjen amiatt, hogy magyarul tanul Romániában. Emellett a két fél által felállított vegyesbizottság vizsgálja majd a jövőben a kétnyelvűség megfelelő alkalmazását a BabesBolyai Egyetem en. Ilyen szempontból sokkal jobb helyzetben van a Sapientia Tudományegyetem , ahol egyre több szakot akkreditálnak. Az egyetem rektora, Dr. Hollanda Dénes szerint célirányosan olyan képzéseket indítanak, amire manapság igény van: kommunikáció, fordító, informatika, automatizálás, távközlés stb. Itt nem a diplomagyártásra „szakosodtak”, hanem az egyetem tudományos hírnevét kív ánják növelni, amire jó szakemb erekkel meg is van az esélyük. Az egyetemet javarészt a magyar állam finanszírozza, de a fentebb említett megállapodás szerint több szak sikeres akkreditálása után a román fél is fontolóra veszi a hozzájárulást. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem egyik főépülete a Bocskaiházban Mindezek sok jóval bíztatnak az erdélyi magyar felsőoktatással kapcsolatban, aminek a helyzete – nagy küzdelmek árán, de – f olyamatosan javul. A képet árnyalja, hogy a tapasztalatok szerint az itt végzett hallgatók javarészt külföldön kamatoztatják tudásokat. Éppen ezért az intézményeknek arra is kell törekedniük, hogy visszafogják az "agyelszívást", ami fizetőképes munkahelyek nélkül meglehetősen nehéz. vissza Lajčák: Mi a 21dik században élünk, a Schengeni határok között Bumm.sk • 2010. 01. 30 A szlovák külügyminiszter szerint a választások után a józan ész politikája következhet a két o rszág kapcsolatában, ehhez azonban az kell, hogy folyamatos legyen a párbeszéd Budapest és Pozsony között. Pontosan egy éve áll a szlovák külügyminisztérium élén Miroslav Lajčák karrierdiplomata. Ennek kapcsán adott exkluzív interjút a Duna Televíziónak , amelyet vasárnap 18.30kor a Heti Hírmondó című műsorban láthatnak a nézők. A külügyminiszter szerint az Európai Unió és a szélesebb nemzetközi közösség is gondterhelt a két ország közötti az ellentétek miatt, és elvárják, hogy egymás között oldják meg vitás kérdéseiket. Lajčák elmondta, az államnyelvtörvénnyel kapcsolatban Szlovákia megvárja a Velencei Bizottság véleményét, részletesen megvizsgálja, és ez alapján cselekedik majd.
