Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.29 . 22 Ez ennél árnyaltabb kérdés, az asszimiláció ugyanis eleve áthatja a szaporodást. Mondok egy példát: Szlovákiában a magyar fiatalok 2530 százaléka köt vegyes házasságot, és az ilyen házasságból született gyerekek mindössze 20 százaléka marad magyar nemzetiségű, 80 százalékuk szlovák nemzetiségű lesz. Ebből adódóan a magyar termékenység sokkal alacsonyabb. Érvényes az, amit Erdélyben kimutatták: ha nemzetiségi bontásban vizsgáljuk a népesedési adatokat, akkor meg kell különböztetni a bio lógiai termékenységet, ami alatt azt értjük, hogy egy magyar anya hány gyermeknek adott életet, és az etnikai termékenységet, vagyis azt, hogy a magyar anyák által szült gyerekek hány százaléka marad magyar nemzetiségű. Erre nézve Szlovákiában nincsenek ad ataink, Erdélyben más módon történik az adatgyűjtés, ott ezt közvetlenül ki tudták mutatni. De azt elmondhatjuk, hogy egy picivel a biológiai termékenység is alacsonyabb a magyar lakosság körében, mint az országos átlag. Ha elképzeljük Szlovákia térképét, a legtermékenyebb vidékek az északi országrészek, ahol erősen katolikus a lakosság, ott a termékenységbe való beavatkozás kisebb mértékű. Magas a termékenység azokban a régiókban is, ahol jelentős a roma lakosság aránya. A romák körében kétszer akkora a te rmékenység, mint a nem romák körében. A magyar termékenység azért is alacsonyabb, mert legalább 34 évvel öregebbek vagyunk, mint az összlakosság, és az öregebb népesség esetében alacsonyabb a termékenység is. Ezek alapján milyen eredményekre számít a 201 1es népszámláláson? 1991 és 2001 között 47 ezerrel csökkent a magyarok száma, miközben az összlakosság száma nőtt. Szlovákia összlakossága tekintetében 2030 ezer fős növekedés várható. A magyar lakosság esetében viszont 3550 ezer fős csökkenésre kell s zámítani, a valós csökkenés inkább az 50 ezer felé fog közelíteni. 520 ezer helyett tehát 465485 ezer fős lesz a szlovákiai magyarság. Az biztos, hogy félmillió alá csökken a számunk? Ez egyértelmű. A három meghatározó összetevő – a születésekhalálozá sok, a migráció és az asszimiláció – közül, ha csak a születések és halálozások mutatóit nézzük, akkor míg az 1990es években ez 2 ezer fős csökkenést jelentett összesen, a 2000es években már évente több mint ezer fővel több magyar hal meg, mint ahány szü letik. Csak ebből az okból legalább 12 ezer fős a csökkenés. A legutóbbi számításaim szerint még ennél is magasabb, akár 22 ezer fős is lehet a természetes fogyás, mivel szerintem mintegy 20%kal magasabb a magyarok halálozása, mint amit a központi statisz tika képes kimutatni. Megfordítható ez a folyamat, vagy legjobb esetben is csak lassítható a magyarság fogyása? Az egyes tényezőket kell megvizsgálni. A születések számának növelése érdekében más országok sem tudnak hatékony lépéseket tenni már az 1970e s évek közepétől. Igaz 2005től országos szinten enyhe növekedés mutatkozik, de csak azért, mert a korábbi félmásfél évtizedben a nők egy része egyre idősebb korban szült, egyre később házasodott, és már dönteniük kellett, vagy lesz gyermekük, vagy nem, b iológiai okokból nem lehetett tovább halasztani a gyermekvállalást. Ezt tehát nem nagyon lehet befolyásolni. A halálozási mutatót lehet jobb egészségügyi ellátással, jobb életkörülményekkel javítani, például Pozsonyban néhány évvel magasabb a várható élett artam, mint a szegényebb régiókban. Tudjuk azt is, hogy a magyar lakosság nincs a legjobb gazdasági helyzetben, tehát ez befolyásolható lenne. Meghatározó szerepe van a végzettségnek is, a főiskolai, egyetemi végzettséggel rendelkezők jóval tovább élnek, m int a segédmunkások. A migráció nem növeli a magyarok számát, nem jellemző, hogy sok magyar költözne ide. Az asszimiláció az, aminek csökkentésével a legtöbbet el lehetne érni, egyfajta felvilágosító munkával, mindazon problémák tudatosításával, amelyek az asszimilációs folyamat során előállhatnak. Meghatározó azonban a gazdasági helyzet is, hiszen Komáromtól keletre az ország legszegényebb régiói közé tartoznak a magyarok lakta régiók, s inkább elvándorolnak az emberek. Sokkal később teremtenek egzisztenci át maguknak, gyakran külföldön vállalnak munkát, ami szintén nem segíti elő a korábbi házasodást, a gyermekvállalást. A szlovákiai magyarság gyorsabban fogy, mint a többi, határon túli magyar közösség? Nem, Kárpátaljával együtt mi állunk a legjobban. A l egrosszabb a helyzet a Délvidéken, illetve a szórványokban, Horvátországban, Szlovéniában. Közepesen rossz Erdélyben, és talán Kárpátalján egy hajszállal jobb, mint nálunk.
