Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.28 . 35 Néhány évvel ezelőtt, amikor Csákyék Dzurindával kormányoztak, ők voltak a legjobbak, mert sikerült beindí taniuk az önálló felvidéki magyar egyetemet. Ám azt kevesen tudják, hogy a komáromi egyetemnek nem elég szilárd a háttere, s a félmilliós magyarság számarányához nincs elégendő magyar általános és középiskola. Nem kis részt azért, mert sok magyar szülő, fé lelemből vagy megszokásból, szlovákul taníttatja a gyermekét. Megdöbbentő élményem volt egy kétezer lakosú magyar településen, a kastélyairól ismert Csúzon, ahol csak szlovákul tanítanak. A szülők szerint azért nem kérik a magyar tanítást, mert félnek a szlovák tanárok szájától. „Kiátkoznának bennünket!” – mondta egyikük. „Na és? Azzal maradnak!” – válaszoltam, s nagyon csodálkoztak, amikor közöltem velük: Erdélyben ma már elképzelhetetlen lenne, hogy akár kétháromszáz lakosú magyar faluban ne legyen mag yar oktatás. Bár még nincs államilag finanszírozott külön magyar egyetemünk, nyolc városban folyik magyarnyelvű felsőfokú oktatás (a Babeş – Bolyai Tudományegyetem keretében tizenkétezer magyar fiatal tanul anyanyelvén, háromszor annyi, mint egykor az önál ló Bolyain), Erdély nagyon is állja az összehasonlítást! Túl azon, hogy szinte mindenütt, ahol igényelték, sikerült magyar líceumot létrehozni, a százezer lakosra jutó magyar egyetemisták száma jóval több, mint Csákyéknál. Már nem az a nagyobb gond, hogy nincs elég oktatási intézményünk, inkább az, hogy a fogyó gyermeklétszám miatt a meglévők sem telnek meg. A Vajdaság autonómiájával az említett rangsorban újabban Pásztorék kerültek az élre. Csakhogy ez az összehasonlítás is torz A vajdasági (formálódó) autonómia az ott élő többségi (!) szerb és horvát lakosság támogatásával jött létre. Nálunk meg a leghangosabbak (tessék csak figyelni az SZNT, EMNT és az MPP kampányára!) a románok nélkül akarják létrehozni! Mert hány román támogatója is van HarKovba n az autonómiának? Mármint annak, amit a román parlament is megszavaz, mert nélküle fabatkát sem ér?! Vagy csakugyan maszlag és népbutítás az egész? vissza Márton: folytatni kell a romániai kisebbségi törvénytervezet vitájá t Transindex 20100128 Amint megkezdődik az új parlamenti ülésszak, meg kell keresni annak módját, hogy folytatni lehessen a kisebbségek jogállását szabályozó - a korábbi parlamenti ciklus idején elakadt - törvénytervezet bizottsági vitáját, ezt a jelenl egi kormányprogram is támogatja - mondta szerdán az MTInek Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője. Az MTI azzal kapcsolatban kérdezte a honatyát, hogy a Mediafax hírügynökség kormányhoz közeli forrásokra hivatkozva tudni vélte: a PDL és a z RMDSZ tagjaiból álló kabinet azt szeretné, ha június végéig elkészülne a tervezet végleges szövege, és azt el is fogadnák. Márton Árpád felidézte: az RMDSZt is magába foglaló Tăriceanukormány 2005ben fogadta el és terjesztette a szenátus elé a kiseb bségi törvény tervezetét, amely a parlament felsőháza el is fogadott. Miután a tervezet a képviselőházba került, annak megvitatására létrehoztak három szakbizottságot, a tanügyit, a jogit és a kisebbségjogit. Csakhogy a konzervatív és a demokrataliberál is párti honatyák távolmaradása miatt az illetékes szaktestületek folyamatosan szavazatképtelenek voltak. A tanügyi bizottságot ráadásul a NagyRománia Párt (PRM) embere vezette - emlékeztetett Márton Árpád. Később a demokrataliberálisokkal sikerült ugy an megegyezni, de a tervezet vitája éppen a tanügyi bizottságban akadt el, mégpedig akkor, amikor a tanügyi fejezetnek már csak az utolsó cikkelye volt hátra. Az RMDSZes frakcióvezető emlékeztetett: ha túljutottak volna az utolsó cikkelyen is, akkor a tan ügyi bizottság már nem lett volna többé illetékes a vitában, a munkát a másik két testület folytatta volna. A PRMs politikus vezette tanügyi bizottságban azonban folyamatosan nem volt meg a szavazatképes többség, emiatt nem is lehetett továbblépni.
