Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.28 . 28 készített interjúban arra a kérdésre, hog y bízike a szép erejében, a tőle megszokott határozottsággal válaszolt: „Csak abban bízom!” Mivel az idén 88. életévébe lépő művész betegsége miatt nem vehetett részt a díjátadáson, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Tanácsának levélben köszönte me g, hogy nem feledkeztek meg róla: – Sajnálom, hogy nagy betegségem miatt ágyhoz köt, szobarabságra ítél a sorsom. Ezért nem lehetek jelen a díjkiosztáson, de lélekben itt vagyok a világ legszebb kisvárosában, szülővárosomban, Alsólendván. Büszke vagyok arra , hogy itt születtem! Amikor az év vége felé az intézettől az értesítést megkaptam, arra gondoltam: ez a legszebb karácsonyi ajándék, amit kaphattam. Hálásan köszönöm a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Tanácsának az életműdíjat, aminek a jutalmazottja lettem! A 2010es év nívódíjasa: Marton Ferenc hagyományőrző és mesemondó, aki a magyar népdalkincs őrzésében pótolhatatlan szerepet tölt be a Völgyifalui Petőfi Sándor ME népdalkörének oszlopos tagjaként, és szólistaként is sokszor helytállt. A völgyif alui Marton Ferenc egy igazi közösségi ember, aki adatközlőként mese- és népdalgyűjtők előtt is a magyar dalkincs és hagyomány hiteles tolmácsolójaként tisztelet érdemel. Egy nép vagy egy tájegység mese- és mondavilága felbecsülhetetlen kincsnek számít. M ég nagyobb az értéke, ha nemcsak nyomtatásban, hanem egy hiteles, karakteres adatközlő előadásában is rendelkezésünkre áll – ő Feri bácsi. Nívódíjat kapott Fehér Tjaša, ifjúsági színjátszó és az MMR műsorvezetője. Már versmondóként is kitűnt, talpraese tt, magabiztos kiállásával, de tagja volt az iskolán kívül működő énekkarnak és néptánccsoportnak is. 2003ban az MMR Tiniexpressz műsorának alkotói stábjához került, ahol azóta szerkesztőként, műsorvezetőként tevékenykedik. Az MNMI kereteiben működő Diáxí npad csapatához 2007ben csatlakozott, és annak színházi produkcióiban, illetve egyéb kulturális megmozdulásaiban azóta is részt vállal. Az elmúlt években a színpadon karakteres szerepformálásaival, finom részletességgel felépített alakjaival hívta fel mag ára a figyelmet. A végzős diáklány köszönő nyilatkozatában diáxínpados társainak és az MNMInek köszönte meg, hogy a csoportban helyet biztosítottak számára. A díjról elmondta: nagy megbecsülést, tiszteletet és ösztönzést is jelent számára a kultúra terén és a tanulás terén végzett feladatok elvégzésében. Török Károlyné M. Mariann különdíjas a Zala Megyei Közművelődési Intézmény munkatársaként a tárgyi és a szellemi néprajzi értékek felkutatását, gyűjtését érzi szívügyének. A népünk kulturáli s örökségét jelentő tárgyak mellett a szellemi értékekről sem feledkezik meg, hiszen a népmesék, anekdoták és történetek összegyűjtésével is nagy szolgálatot tesz a muravidéki magyar kultúrának. A muravidéki rendezvények és emberek iránti érdeklődése felül múlhatatlan és túllép a hivatali kötelezettség szintjén. Gerlecz László koreográfus már fiatalon kezdett néptánccal foglalkozni. Munkásságát később a legrangosabb kitüntetésekkel jutalmazták. Koreográfusi tevékenysége a Dunántúlra terjed ki, így a Murav idékre is. Noha a néptáncoktatás vidékünkön gazdag múltra tekint vissza, mégis más minőségű sikertörténetté vált a műfaj, amikor megalakult a Muravidék Néptáncegyüttes. Gerlecz megtanította őket áhítani a sikert, de arra is megtanította őket, hogy valódi s iker csak becsületes és kemény munkával érhető el. Az együttes az elmúlt évtizedben KözépEurópaszerte sikert sikerre halmozott. A csoport nagyon fontos pozitív példa a muravidéki ifjúság szemében. A díjkiosztás utáni gálán a népi hagyomány, a zene és a tánc, valamint a magyar irodalom délvidéki és Kárpátmedencei közvetítői, zenészei és táncosai, valamint előadóművészei szólaltak meg, hitelesen prezentálva egyegy táj folklór, illetve zenei hagyományát. Sok jelenlévő fülében még sokáig csengett a „Mos t múlik pontosan…” című, eredetileg modern zenei produkció népies hangszereken történő feldolgozása (Csík zenekar), jelezvén, hogy a népi kultúra és hagyomány újjászületőben van, manapság is hatalmas mozgósító, identitásőrző erővel bír. A színpompás, „Anyá d nyelvét bízták rád a századok” című műsor a készítők szerint azokat a szellemi tartalmakat igyekezett bemutatni, amelyek a felvilágosodás költőjének, a nyelvújítás atyjának, a magyar nyelvű polgári kultúra megálmodójának, Kazinczy Ferencnek egész életműv ét meghatározták. A műsorban fellépett a nemrég alakult Vajdasági Nagyzenekar, a Juhász zenekar, a Róna táncegyüttes, a Cirkalom és a Ropogó táncegyüttes szólistái a Vajdaságból, valamint a Talicska Ifjúsági Néptáncegyüttes Horvátországból és a Muravidék N éptáncegyüttes, illetve Bakos Árpás és Csizmadia Anna szólóénekesek, Kovács Nemes Andor és Dudás Júlia előadóművész. A fináléban Kölcsey Himnuszát a közönség együtt énekelte a színpadon állókkal. A katarzis sem maradt el… vissza
