Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-27
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.27 . 29 olyan feltételek megteremtéséhez, hogy a nemzeti kisebbségek tagjai szabadon gyakorolhassák jogukat kultúrájuk és identitásuk kifejezésére, megőrzésére és fejlesztésére vonatkozóan, beleértve az ehhez szükséges intézményi és anyagi háttér kialakítását; a nemzeti kisebbségekhez és a többséghez tartozó személyek közti teljes és tényleges egyenlőség megteremtésének elősegítéséhez a gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális élet minden területén, a nemzeti kisebbségek hatékony részvételéhez szükséges f eltételek megteremtéséhez az őket érintő kérdésekben történő döntéshozatalban. A kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása az alábbi feltételek teljesítése mellett képzelhető el: a törvény teremtse meg a jogi kereteit annak, hogy a nemzeti kisebbsége khez tartozó személyek a gyakorlatban érvényesíthessék a hivatalos érintkezésben történő nyelvhasználathoz való jogukat, az anyanyelven történő információszerzéshez és információterjesztéshez való jogukat, az oktatás és a kultúra területén, valamint a közé let egyéb területein történő anyanyelvhasználathoz való jogukat, mindenütt, ahol ez a kisebbség aktív jelenléte, számaránya és igényei alapján természetes, méltányos és helyénvaló; a törvény kidolgozását megelőzően kerüljön előterjesztésre egy részletes é s elfogulatlan jelentés, amely feltárja a nyelvi jogok érvényesíthetőségének tényleges állapotát a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken; ennek elkészítésében vegyenek részt a nemzeti kisebbségek, a helyi szlovákok és a nemzetközi intézmények képvisel ői is; a törvény biztosítson egy alapos, részletes végrehajtási keretet azokra a kötelezettségekre vonatkozóan, melyeket a Szlovák Köztársaság a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartájának ratifikálásával vállalt; a törvény kidolgozása történj ék a nemzeti kisebbségek aktív bevonásával és hatékony közreműködésével – az arányosság és a teljesség elvének betartása mellett; a nemzeti kisebbségek eltérő tipológiáját és számarányát az előterjesztő szintén vegye figyelembe: a területhez köthető nemze ti kisebbségek a Charta értelmében kapjanak ilyen státuszt, ezt pedig a törvényalkotó vegye tekintetbe az egyes csoportok konkrét jogosultságainak specifikálásakor; s egyáltalán, a törvény megfogalmazásánál minden nemzeti kisebbség véleményét és érdekeit é rdemben tárgyalják meg; a jogszabály előkészítése során a kormány egyeztessen az Európa Tanács, az EBESZ és az EU intézményeivel. 2. Az államnyelvtörvény szankciókról szóló rendelkezését függesszék fel mindaddig, amíg a szóban forgó új kisebbségi nyelvha sználati törvényt el nem fogadják. Az államnyelvtörvény jelenlegi formájában diszkriminatív: alapfilozófiájának következményeként elsősorban a kisebbségek tagjai, tehát a lakosságnak csak egy része szankcionálható. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy a b írságot természetes személy vagy közigazgatási szerv alkalmazottja, szolgáltató vagy más jogi személy részére szabjáke ki. A szankciókról szóló paragrafus szövege továbbra is homályos és fenyegető – megfogalmazása nem világos, különösképpen ott, ahol arró l van szó, hogy a törvény „megszegéséért” mely esetben kerül kiszabásra 100 € összegű pénzbírság és mikor 5000 € összegű. 3. Legkésőbb a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadása kapcsán – de inkább a legkorábbi lehetséges időpontban – a kormányzat mó dosítsa az államnyelvtörvényt mindazon rendelkezéseiben, amelyek indokolatlanul beavatkoznak a magánszférába, az üzleti szférába, a nemzeti kisebbségekhez tartozó vagy másnyelvű személyek, szervezetek belső életébe, más nyelvek szabályaiba, s amelyeknek hu manitárius szempontból negatív következményei vannak (például a betegellátás területén). Elvárjuk, hogy a hatóságok és a vezető politikusok adjanak világos és egyértelmű jelzést a közvélemény, a közalkalmazottak, a médiák, valamint a szolgáltatók felé, ho gy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a törvényes keretek között szabadon használhatják nyelvüket a magánéletben és a nyilvánosság előtt is. A nyelvi alapon történő, egyre gyakrabban előforduló szolgáltatásmegtagadást és diszkriminációt ítéljék el félreértelmezhetetlenül minden esetben, ne csak akkor, amikor szlovák nemzetiségű személyről van szó. A Kerekasztal és annak egyes tagjai készek részt venni a fenti célkitűzések megvalósításában. vissza 2010. január 26. A Szl ovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottsága
