Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-27
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.27 . 23 A vásárhelyi szülők a CEMO szakmai, jogi és technikai segítségével fogalmazták meg kérésüket, és a több mint 200 aláírással ellátott kérést (iskolánként 50 aláírás) átnyújtották a tanintézetek vezetőségének, amelyek a törvény szerint 30 napon belül kötele sek válaszolni. A szülők kérik, hogy a homlokzati táblákra, osztálytermekre, laboratóriumok ajtajára, irodákra, raktárakra, műhelyekre, tornacsarnokokra, biztonsági táblákra helyezzenek el magyar, illetve kétnyelvű feliratokat, ugyanakkor a faliújság is t ükrözze az iskolák tanulóközösségének etnikai összetételét. „A jelzett hiányosságok miatt nem biztosított az esélyegyenlőség, ami kedvezőtlenül befolyásolja a magyar nemzetiségű gyermekek egészséges személyiségfejlődését. Meggyőződésünk, hogy a multikultu ralitás, a többnyelvűség ösztönzése az iskolákban – a sokszínű Európai Unióban – gazdagítja a gyerekek személyiségét és a maga során erősíti a toleranciát és a kölcsönös tisztelet kialakulását mindkét közösség tagjaiban” – állapítja meg a kezdeményezők lev ele. Abban az esetben, ha az iskolák elutasítják a kérést, vagy a törvény által megszabott határidőn belül semmilyen válasz nem érkezik az intézmények részéről, a szülők jogos követelésükkel más szervekhez fordulnak, és további lépéseket tesznek gyermekei k anyanyelvhasználati jogainak érvényesítése érdekében. A CEMO egyébként szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében emlékeztet: ezeket a jogokat a közintézményekre vonatkozó 2001/215ös számú Helyi Közigazgatási Törvény, az Alkotmány, valamint a Románi a által a 2007/282es törvénnyel ratifikált Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája egyaránt garantálja. „Az a tény, hogy a magyar gyermekek vegyes tannyelvű iskolákban anyanyelvükön tanulnak, nem jelenti azt, hogy a magyar közösség nyelvi jog ait teljes mértékben tiszteletben tartják. Marosvásárhely vegyes tannyelvű iskolái a magyar gyermekek nyelvi jogait csupán az anyanyelven való tanulásra korlátozzák, és az iskola kommunikációja, nyelvi képe nem tükrözi a magyar gyermekek jelenlétét az adot t iskolákban, az iskolák homlokzata, faliújságjai, kiadványai ugyanis kizárólag román nyelvűek” – hívja fel a figyelmet a civil szervezet. Az általa támogatott szülők ugyanakkor tudatában vannak annak, hogy a fent leírt körülmények Marosvásárhely más isko láiban is előfordulnak, ezért arra kérik őket: ha úgy gondolják, hogy gyermekeik iskolájában sérülnek vagy egyáltalán nem érvényesülnek az anyanyelvhasználati jogok, segítségért forduljanak a CEMOhoz. vissza Szerző(k): Máthé Éva Bírálja a román hatóságokat a romák helyzete miatt az Amnesty International Krónika 2010. január 27. Hagyjanak fel a roma lakosság kényszerkilakoltatásával – szólította fel a tegnap Londonban közzétett, igen éles hangvételű jelentésében a román hatóságokat az Amnesty International (AI). A világ legnagyobb emberi jogi szervezetének 12 oldalas, fotókkal és esettanulmánnyal illusztrált jelentése – amelynek címe „Hulladékként bánnak velük” – azt állítja: Romániaszerte roma családokat lakoltatnak ki erőszakkal otthonukból, akaratuk ellenére, rendszerint megfelelő előzetes konzultáció, értesítés és megfelelő másik lakás felkínálása nélkül. Az AI szerint ez állandósítja a faji elkülönítést, és ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival. A 2,2 milliós romániai roma lakosságot széles körű diszkrimináció sújtja a köztisztviselők és a társadalom egésze részéről egyaránt. Ennek következménye, hogy a roma lakosság körében a 75 százalékot is elérheti a szegénységben élők aránya, jóllehet, a sze gények aránya az egész román társadalomban 24 százalékos, a legnagyobb kisebbséget alkotó magyarság körében pedig 20 százalékos – áll az elemzésben. A szervezet szerint, amikor a romák megpróbálják felhívni a figyelmet az őket sújtó megkülönböztetésre, gy akran meg sem hallgatják őket. Azokban az esetekben, amikor a hatóságok fel is ajánlanak másik lakást, ezek gyakran „igen kétes környezetben” épültek, és nincs bennük víz, villany és fűtés. Az utóbbi években a kényszerűen kilakoltatott romákat sokszor hull adéklerakók, szennyvízkezelő üzemek tőszomszédságába vagy külvárosi
