Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.25 . 43 A magyar kőszikla A Jobbik a megválogatott magyar múltból és az alaposan kirostált magyar jelenből építené fel a nemzeti jövőt. ÚMSZ Székedi Ferenc | 20100124 23:29:11nyomtat | elküld A balkáninak nevezett Románia lakossága a legutóbbi parlamenti választásokon nem engedte át a küszöbön a minden más politikai erőt szidalmazó és gyökeres gazdaságitársadalmi gyógymódnak csupán önmagukat ajánló román nacionalistákat. A balkáninak nevezett Románia lakossága a legutóbbi parlamenti választásokon nem engedte át a küszöbön a minden más politikai erőt szidalmazó és gyökeres gazdaságitársadalmi gyógymódnak csupán önmagukat ajánló román nacionalistákat. A magát európainak tartó Magyarország lakossága minden előzetes felmérés szerint, á prilisban beviszi majd a parlamentbe a minden más politikai erőt szidalmazó és gyökeres gazdaságitársadalmi gyógymódnak csupán önmagukat ajánló magyar nacionalistákat. Mi történt? Milyen átalakulások, milyen fejlemények állnak a háttérben? Gondolom, n em vagyok az egyedüli, aki megérteni szeretné és nem az édes anyaföldbe dugni a fejét, mondván, hogy jöjjön, aminek jönnie kell, ha nem látom, akkor nincs. Ezért nagyon kíváncsian néztemhallgattam az elmúlt napokban, ahogyan a Duna Tv – a nemzet televízió ja – a reggeli műsorokban több interjút is készített a Jobbik néhány politikusával, és tekintve, hogy most már törvényesen is beindult a kampány, feltételezem, hogy a sorozat még jónéhány héten át folytatódik. De remélem, nem úgy, mint eddig. Ahogyan a r iporterek hebegtekhabogtak, ahogyan néhány közhelykérdést tettek fel, anélkül, hogy elolvasták volna a FIDESZt, MSZPt, MDFt, persze az SZDSZt és általában minden párt minden meglátását elutasító Jobbik programját. Anélkül, hogy arra kérdeztek volna r á például: mit jelent az az ökoszociális nemzetgazdaság, amelynek fel kell váltania a kapitalizmust és amelynek a program szerint a különböző Kárpátmedencei magyar közösségek is a részesei lesznek? Vagy hová vezet az az út, amelynek különböző állomásain pereken kívüli eljárásokkal próbálnak majd igazságszolgáltatási rendszereket kialakítani? Mit értenek azon a megfogalmazáson, hogy gyökeresen átalakítják Budapest elkorcsosult kulturális életét? Netán hogyan képzelik el az országosan bevezethető és minden ki számára kötelező közmunkát? Avagy mit értenek az elmúlt húsz év látleletei és az általuk ajánlott szebb jövő ellentétpárjaira felépített program olyan sokatmondó fejezetcímei alatt, mint Kard és mérleg, Rend a lelke, Ép testben ép nemzet és így tovább ? A nemzet televíziójának riporterei, amennyiben valóban el akarják számunkra is magyaráztatni a Jobbik magyarországi közelégedetlenséget jó érzékkel meglovagoló politikusaival, hogy mit is akarnak és hogyan is akarják, akkor olvassák el – nem egyszer és nem kétszer – a több mint nyolcvan oldalas dokumentumot, és próbáljanak úgy kérdezni, hogy ne a „mindegy, hogy mit mond, csak beszéljen” típusú riporteri feladatteljesítés legyen az uralkodó, hanem a szavakon és a fecsegésen túl valóban a közhelyek felszí ne alá lehessen tekinteni és az ésszerűség tükrében összefüggéseket keresni. Már csak azért is, mert mindazt, amit összességében a Jobbik programja előrevetít, azt itt Romániában jónéhány nemzedék már egyszer átélte: az erős és központosított, mindenhol és mindenhová beavatkozó államot, amely nem ismer más mércét, csak a sajátját, és bármi, ami azon túl van, az vagy nem létezik, vagy a nemzetközi bűnszövetkezetek ördögi mesterkedésének a műve. Sőt, tartok tőle, ha egy kissé még jobban visszapörgetjük az idő kerekét, akkor olyan esztendők hangulatát is felidézhetjük, amelyekben apáink és nagyapáink éltek, és akiknek a huszadik század harmincas éveiben többször és alaposan elmagyarázták, hogy a gazdasági válságból miért éppen a nemzeti szocializmus az egye tlen kivezető út.
