Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.25 . 30 Ha Galbavý javaslatát elfog adnák, úgy a jövő évtől a közszolgálati médiumok megkaphatnák az állami költségvetés kiadási tételének 1 %át. A Szlovák Televízió kapná az összeg 70, míg a Szlovák Rádió a 30 százalékát.A háztartások és cégek így felszabadulnának az előfizetői díj fizetés i kötelessége alól, az állam pedig nem szerződések megkötésével járulna hozzá a tévé és a rádió üzemeltetéséhez. A jelenleg érvényes törvények értelmében ebben az évben a rádió 27,756 millió euróhoz jut, míg a Galbavýféle javaslat szerint ez az összeg csa knem 49 millió lenne. Az SZTV a jelenlegi 66,750 millió helyett 113,939 milliót kaphatna. A SITA hírügynökségnek adott nyilatkozatában Galbavý leszögezte: nem a politikusoknak kellene évrőlévre megszabni, mennyit kapjanak a médiumok, hanem egy állandó ku lcs dönthetne a dologról. A televízió ugyanis minden évben újabbnál újabb rendkívüli dotációt kér a kormánytól. vissza Nemzeti elvetemültség Paraméter.sk 2010, január 25 - 08:10 Barak László Nem tudom, ki, miként őrzi meg családfői tekintélyét – ha egyáltalán volt neki ilyen valaha? A magam részéről elmondhatom, eszembe nem jutott volna soha azt javasolni a nejemnek, amikor konyhapénzt kért tőlem, hogy énekeljük el inkább a magyar himnuszt vagy szavaljuk el a Szózatot. Ese tleg állítsunk turulszobrot a kertben, mert konyhapénz nuku, elittam, pókerre, szajhára költöttem. Ha ugyanis ilyesmit teszek, az asszony minimum megkérdezi, normális vagyoke? Rosszabb esetben fejemre borít egy fazék akármit, esetleg bőröndbe rakja a sze nnyesemet és elküld vele, mondjuk a csíksomlyói búcsúba szentelt ostyát árulni. Ám nincs kizárva, hogy ettől jóval melegebb vidék is szóba jön… Érthető talán, hogy efféle zöldségek jutottak eszembe, amikor a hétvégén hírét vettem, a szlovák nemzet családfő jét alakító Ján Slota megint azon töri a fafejét, miként telepíthetné be keresztbekulcsba „az ő országát” szlovák nemzeti szimbólumokat ábrázoló műtárgyakkal. DélSzlovákia zegzugait csakúgy, mint a hegyi szlovákok lakta vidékeket. Mégpedig anélkül, hogy az autonóm állampolgárok által választott községi önkormányzatok erre áldásukat adnák! Mielőtt bárki arra a köveztetésre jutna, hogy Ján Slota és társai teljesen hülyék, mivel ilyen urambocsá! nemzeti irányultságú fingvadászattal, azaz primitív pótcselekv ésekkel akarják megőrizni politikusi, átvitt értelemben családfői tekintélyüket, tudatosítani kell, hogy bizony vaskos tévedés lenne az ilyen konklúzió. Slota ugyanis minden viselt dolga ellenére a választásra jogosult szlovák állampolgárok mintegy tíz szá zalékánál (kb. 250300 ezer ember) rendíthetetlen tekintéllyel bír. Annak ellenére, hogy látszólag buta, mint a csök. Társasági viselkedése, szókészlete tulajdonképpen semmiben nem különbözik a legutolsó szakadt, húgyos kocsmatöltelékek magaviseletétől és szókészletétől. Bármikor képes akár holtrészegen teleböfögni mind az elektronikus, mind pedig a nyomtatott sajtót, és feltétlen cinkosaival együtt nemcsak a konyhapénzt nem képes rendszeresen lecoltolni népének, hanem annak szeme láttára fosztogatja a közö s kasszát. Teheti, hiszen, ha rajtakapják, mindannyiszor mintegy feloldozásként énekelheti el a szlovák himnuszt és takarózhat be a nemzeti lobogóval. No és ugye, átvitt értelemben bár, de azt üzenheti nemzeti perverzióra fogékony közönségének, mégpedig bü ntetlenül, hogy dögöljön meg minden magyar! De legalább kussoljon és hagyja az elméjét meg a lelkét gyarmatosítani… Történik mindez a 21. században, annak az Európai Uniónak az egyik tagországában, ahol a csökött állatvédők a hízósertések alapjogaira hiva tkozva lassan, de biztosan kiharcolják, hogy a kondáknak formaruhás pincérek fertőtlenített vályúba szolgálják föl korpát. És az utolsó kenet feladása nélkül ne lehessen levágni egyetlen hízódisznót sem… Itt és így állunk/élünk hát, és nem tehetünk máskén t? Hát, nemigen. Valószínűleg egészen addig nem, amíg a család, esetünkben Szlovákia népe elhiszi, hogy a nemzeti szimbólumokkal végrehajtott bohócmutatványokkal, himnuszok éneklésével, szavalásával jól lehet lakni. És általában meg lehet élni, például a s zomszédokkal szemben táplált folyamatos utálkozásból is. vissza