Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-25
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.25 . 26 E gyesíthetie az új elnök Ukrajnát? – Janukovics esélyesebb a közmegegyezés elérésére KISZO 2010.01.23 Az elnökválasztás első fordulója után egyértelműen a két legbefolyásosabb politikus maradt versenyben az államfői posztért folyó küzdelemben – állapítj a meg elemző írásában Borisz Rud. A cikk, melyet többek között a Podrobnosztyi is átvett, arra próbál választ adni, hogy a két jelölt közül ki a kevésbé megosztó személyiség, megválasztása esetén ki az, aki legalább részben eltüntethetné a kelet és nyugat közti szakadékot. Viktor Janukovics Donbász szülötte, így hát nem véletlen, hogy ez az ipari régió az igazi bázisa, biztos hátországa. A szerző szerint a Krímet és Odesszát a Régiók Pártja elnökének mindenekelőtt oroszbarát politikájával sikerült a maga ol dalára állítani. Némileg meglepő, de Rud továbbgondolásra érdemes magyarázatot ad Janukovics kárpátaljai sikerére. Szerinte ebben a galíciaiak és a kárpátaljaiak hagyományos ellentéte nyilvánul meg. Megjegyzendő, helyi elemzők a megye kékké válását a régió s vezető kisebbségbarát politikájában látják, s jelentős mértékben a magyarságnak tulajdonítják. Janukovics kárpátaljai győzelme mellett néhány más nyugati megyében a korábbi megmérettetéseknél valamivel jobban szerepelt, ez arra utal, hogy a szembenállásb a belefáradtak, az ország darabokra hullásától félők irányítása alatt nagyobb esélyt látnak a közmegegyezésre. Julija Timosenko szintén iparvidékről, Dnyipropetrovszk megyéből indult. Ő viszont nem büszkélkedhet a szűkebb pátria szimpátiájával. Az ottani v álasztókerületekben összesen mindössze 15 százalékot szerzett, még Szerhij Tihipko is megelőzte, Janukovics pedig 42 százalékos támogatottsággal fölényesen győzte le. Az első forduló tanúsága szerint a narancsos forradalom hercegnőjét Voliny fogadta örökbe , az itteni szavazók több mint felét tudhatja maga mellett. Az elemző szerint Timosenko politikai karrierjét aktivitásának, agresszivitásának köszönheti. Amikor érdeke úgy kívánta, nem késlekedett támadást indítani korábbi narancsos harcostársai ellen sem. Ezt elsősorban Viktor Juscsenko tapasztalhatta, szenvedte meg, s nem járunk messze az igazságtól, ha azt állítjuk, hogy a regnáló elnök politikai kudarcát részben ez is okozta. Ám amennyire az agresszivitás bizonyos esetekben hatékony fegyver, más szempon tból az alkalmazóra is veszélyes lehet, mivel elutasítást, ellenérzéseket szül. Ilyen logika alapján a BJUT elnöke sokkal inkább megosztó személyiség, akitől aligha várható a politikai lövészárkok betemetése. Jogos a kérdés: egy olyan országban, ahol a lak osság többsége a megélhetés, a túlélés biztosításával van elfoglalva, a gyakorlatban mennyire fontos, sokakat foglalkoztató kérdés az ország egysége. Valószínűleg egyetérthetünk azzal a szakértői megközelítéssel, hogy inkább a politikai küzdelem eszközéről van ez esetben szó. Az elemző cikk írója szerint Julija Timosenko győzelmi esélyeit ronthatja, hogy – bár a lehetőség a kezében volt – , vajmi keveset tud felmutatni a gazdaság talpra állítása terén. Még a vele szimpatizálók is a szemére vetik, hogy a nemz eti húrok pengetése közben, bizonyos támogatás reményében, az ország szempontjából előnytelen szerződéseket kötött Moszkvával. Orosz és ukrán elemzők a földgázszállítás körüli szerződésekben tett engedményeket és azt, hogy a Donbászi Ipari Szövetség orosz kézbe került, Timosenko kampányfogásának tekintik, amivel – a tények szerint nem túl sok sikerrel – keleti szavazatokat szeretett volna szerezni. Janukovics pozíciója e tekintetben jobb. Ő elmondhatja, hogy miniszterelnöksége idején a gazdaság produkált er edményeket. vissza KISZóösszeállítás Tanácskozás Sárospatakon Kárpátalja 20100125 A magyar nyelv megőrzéséről tanácskoztak Sárospatakon határon túli magyar pedagógusok az elmúlt hétvégén. A városban évente tartanak tap asztalatcserét a kisebbségi oktatásról. Mint elhangzott, Kárpátalján 2004 óta küzdenek a kisebbségek kirekesztése ellen a felsőoktatásban. Az új felvételi rendszer eközben tovább rontja a magyar tannyelvű iskolák diákjainak továbbtanulási esélyeit. - Egyre nehezebben kerülnek be a magyar gyerekek a felsőoktatásba. Például ebben az évben minden tárgyból ukrán nyelven kell vizsgázni. Magyar nyelven nem is lehet emelt szintű érettségit tenni - mondta el Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség eln öke. (Sajnos az elnökválasztáson az első fordulóban induló jelöltek közül egy sem vállalta fel a magyar oktatás problémáinak megoldását. - A szerk.) Romániában az egyetemi hallgatók alig több mint 4 százaléka magyar anyanyelvű és a magyar diákok mindössze harmada tanul magyarul - jelezte Horváth Gizella, a Partiumi Keresztény Egyetem rektorhelyettese. A felvidéken a nyelvtörvény és az oktatásügyi reform okoz gondot. A tapasztalatcsere résztvevői szerint terveket kell készíteni a kisebbségi oktatás megőrzésé ért. vissza
