Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-23
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.23 . 14 közérdekű információt, illetve ahol a résztvevőknek lehetőségük lesz hozzászólni, véleményt mondani, javaslatokat tenni. vi ssza Megint trükköznének Slotáék Új Szó • 2010. január 24., vasárnap Leporolta régebbi javaslatát a Szlovák Nemzeti Párt (SNS): törvényjavaslatot terjesztene a parlament elé arról, hogy az önkormányzatok beleegyezése nélkül is lehessen szobrokat, s zoborcsoportokat, emléktáblákat elhelyezni a községek, városok közterületén, ha a helyi lakosság legalább egytizede ezt petícióban kéri. Ugyanez vonatkozna elképzelésük szerint az állami jelképekre vagy azok részeire (illet ve az azokat ábrázoló művekre), és minden más alkotásra, amely történelmi eseményeknek, személyiségeknek állítana emléket. Az érvényes szabályozás alapján ilyesmit az önkormányzat építésügyi hatóságnak kell engedélyeznie az ilyen műtárgyak elhelyezését. Az előterjesztők - Ján Slota pártelnök, Anna Belusovová alelnök, Rafael Rafaj frakcióvezető a Ivan Šaško képviselő - nem titkolják: a Komáromban és Pereden elhelyezendő Cirill és Metódszoborcsoportok ügye miatt (is) állnak elő indítványukkal. Szeretnék, ha a jogszabály idén június elsejétől lenne hatályos. vissza ENSZ BT: továbbra is törékeny az etnikumközi béke Koszovóban MTI • 2010. január 23. 16:57 Az ENSZ koszovói különmegbízottja legújabb jelentésében megállapítja, hogy a béke továbbra is törékeny a függetlenségét csaknem két éve kinyilvánító Koszovóban, és változatlanul nagy a feszültség a szerb kisebbség és az albán többség között. Lambert Zannier az ENSZ Biztonsági Tanácsának Koszovóval foglalkozó pénteki ülésén felszó lalva leszögezte: bár meredeken nőtt azoknak - a volt szerbiai tartományon belül elköltözni vagy onnan távozni kényszerülő - menekülteknek a száma, akik visszatértek eredeti lakóhelyükre, a gazdasági távlatok hiánya és a biztonsági aggodalmak miatt az ENSZnek nem sikerült elérnie céljait Koszovóban. Zannier egy héttel azután terjesztette az ENSZ BT elé jelentését, hogy Ban Ki Mun főtitkár közzétette saját negyedéves koszovói jelentését. Ban ebben megállapította, hogy változatlanul fennáll az etnikumközi feszültség Mitrovica északi részén, az általános biztonsági helyzet pedig "viszonylag nyugodt, de potenciálisan törékeny". Koszovó 2008 februárjában kinyilvánította függetlenségét és elszakadását Szerbiától. Azóta 65 ország - az Európai Unió 27 tagállama közül 22, benne Magyarország, a 28 NATOtagország közül pedig 24 - ismerte el az új államot. Szerbia a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult, kérve annak megállapítását, hogy nem volte törvénysértő a függetlenség kinyilvánítása. A BTülésen jelen lévő Bo ris Tadic szerb elnök megerősítette, hogy Szerbia "sem közvetve, sem közvetlenül soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét". Kijelentette, hogy egyedül párbeszéd útján lehet tartós eredményt elérni. "Szerbia a megoldatlan politikai ellentéteket tárgy alások útján szeretné rendezni. Alapvetően elköteleztük magunkat amellett, hogy a 2010es esztendőt a békés megoldások évévé tegyük" - hangsúlyozta. vissza Gyűjtés Szabadkán: Taneszközöket Csángóföldre Vajdaságma.info • 2010 . január 23. [13:24] Gyűjtést szervez a moldvai csángómagyarok részére a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Hallgatói Önkormányzata. Az akciót a bécsi egyetemmel karöltve, az ott elő, tanuló magyarok és nem magyarok megmozgatásával kezdeményezték. Az egyetemisták egy két évvel ezelőtt közzétett felhívásra reagáltak, melyet a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége intézett a segíteni vágyó magyarokhoz. Az akció szabadkai lebonyolítója, Kasza Csongor, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Hallgatói Önkormá nyzatának (HÖK) elnöke számolt be a gyűjtés körülményeiről: „Másfél évvel ezelőtt, amikor én lettem a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Hallgatói Önkormányzatának elnöke, támadt az ötlet, hogy megszervezhetnék egy gyűjtést a moldvai csángómagyarok részére. Csángóföld egyrészt nagyon messze van Magyarországtól, másrészt, mivel csángómagyarokról van szó, nem kapnak semmiféle támogatást sem az országtól, sem pedig az egyháztól. Nincsenek sem anyagi eszközeik, sem más
