Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztály a Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01.22 . 9 Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, vasárnap pedig nagyvárad i költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban. Csütörtökön Nagyálmos Ildikó új, immár negyedik verseskönyvét mutatják be a Várad című folyóirat szerkesztőségében. A pozsonyi ABArt Kiadó és a Várad kulturális folyóirat közös gondozásá ban megjelent, Randevú című könyvet a szerkesztő, Kinde Annamária ajánlja az érdeklődők figyelmébe. Megemlékeznek az ünnepről Háromszéken is: Sepsiszentgyörgyön bemutatták Sas Péter Kós Károlyról szóló művét. A városi művelődési házban pénteken Cseh Ta másemlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel. Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen bemutatták a helyi PallasAkadémia Kiadó 550 kötetét. Egész hetes rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, lesz kerámiakiállítás, tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. A Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar és a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadá sát adja elő. Négynapos rendezvénysorozat színhelye Gyergyószentmiklós, ott is megtartják a Cseh Tamásemlékkoncertet, megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című domborműkiállítását, bemutatják Jánossy Alíznak, az erdélyi Krónika munkatársána k Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét. Pénteken Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkciój át, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespearedarabot láthatja a közönség. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a helyi művelődési ház színháztermében. Ünnepi műsort szervez a N agyszebeni Magyar Kulturális Iroda is. Csütörtökön a Hungarica Központban mutatkozik be a vajdasági Híd folyóirat a társszervező, Hargita Megye Tanácsának Kulturális Központja által szervezett Irodalmi Karaván keretén belül, amelyet a magyarországi Oktatás i és Kulturális Minisztérium támogat. Vendégként vesznek részt a vajdasági Híd folyóirat képviselői, Faragó Kornélia irodalomkutató, egyetemi tanár és főszerkesztő, Végel László regény- és drámaíró, esszéista, Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő, v alamint Virág Gábor prózaíró. vissza Képviselői fórum: a névhasználatot illetően a közömbösség jellemző Népújság (Lendva) 20. januar 2010, 54. évf. 3. sz. - Tomka Tibor Hétfőn a Bánffy Központban Göncz László képviselői fórumot tartott a nemzetiségi médiában és általában a magyar közösség életében jellemző, igen tarka névhasználattal kapcsolatosan, illetve ennek szerepéről a nemzettudat alakulása szempontjából. Göncz László képviselő mindenképpen aggasztónak látja a Mu ravidéken kialakult névhasználatot a magyar nemzeti öntudat szempontjából. A nemzetiségi képviselő bevezetőjében megjegyezte, hogy a névhasználat tipikusan olyan téma, amely csak kisebbségi térségben vetődik fel. A muravidéki magyarság körében is már ré góta beszélünk a névhasználatról. Az évek során többnyire mindig tabutémának számított ez a tárgykör, sajnos ez még a mai napig is sok helyen jellemző. A képviselő szerint a témát nem lehet megkerülni a nemzettudat alakulása szempontjából sem, ugyanis igen furcsán hangzik, ha kifejezetten magyar közegben, intézményben vagy éppen rendezvényen a magyar nevek szlovénul hangzanak el, illetve kerülnek papírra. Véleménye szerint nem lehet kifejezetten kórról beszélni, inkább a nemzettudatra negatívan ható jelensé gről van szó. Göncz László szerint a magyar nevek helytelen használatának okai mélyen gyökereznek a történelemben, általában mindig egyegy impériumváltással – például Trianon után – jön létre ez a jelenség. Az anyaországtól való leszakítás után évtizedeke n keresztül egyszerűen átírták a magyar neveket, a hatalom kifejezetten dolgozott azon, hogy ne magyarul használja a saját neveit a magyarság. Ez szerencsére már régen nem így van, mindenkinek megvan a lehetősége, hogy újra magyarosítsa a nevét, illetve
