Reggeli Sajtófigyelő, 2010. január - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2010-01-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 20 10 . 01. 21 . 12 Mikulás Dzurinda, a Szlovák Kereszténydemokrata Unió (SDKÚ) elnöke határozottan válaszolt: – Robert Fico mély depresszióba esett, mert kormánya az utóbbi időben mindent eltolt, amit csak lehetett. Ideges is, mert a szociálisnak kikiáltott álarca lehullott, és nem maradt más neki, mint a primitív, nacionalista magyarkártya – szögezte le az exminiszterelnök. A szlovák kormányfő azonban vérszemet kapott a tavalyi elnökválasztás előtti kampánytól, amelyben a magyarveszéllyel való r iogatás ismét hatásos fegyvernek bizonyult. Magyarellenes fröcsögéseivel egyúttal a Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt hívei közül szeretne minél többet a saját támogatói közé csábítani. Nem riad vissza attól sem, hogy a Fideszt és a Jobbikot összemoss a, s ugyanolyan jelzőkkel illesse. Nemzetvédő és harcias szólamaival – nem mellékesen – kabinetjének sokasodó botrányos ügyeiről szeretné elterelni a figyelmet. Kétségtelen, hogy az elmúlt négy esztendőben (vagyis a jórészt baloldali pozsonyi és budapesti kormányerők regnálása idején) sokat romlottak a két szomszéd ország politikai kapcsolatai, amelyek uniós viszonylatban mostanság a legfeszültebbek közé tartoznak. Tévedés lenne azonban azt állítani, hogy korábban felhőtlen volt a két állam viszonya. Remén yteljes hónapok és évek azonban akadtak, Szlovákia önállósodása óta leginkább a jobboldali kabinetek ténykedése idején. Ennek a folyamatnak egyik jelképe a 2001. október 11én átadott, Esztergomot Párkánnyal összekötő, felújított Mária Valéria híd volt. Or bán Viktor miniszterelnök akkor arról beszélt, hogy az utolsó komppal – amelyen az avatóünnepségre érkezett szlovák partnere, Mikulás Dzu rinda és Günter Verheugen EUbiztos társaságában – véget ért a múlt. Szlovák partnere pedig azt fejtegette, hogy a híd az elkövetkezendő években valóságosan és képletesen is összekapcsolja a két nemzetet és a két szomszéd országot. Ám az idill nem sokáig tartott. A pozsonyi kabinet elutasította a Fidesz által megalkotott státustörvény szlovákiai alkalmazását. Ezt az állá spontot személyesen Mikulás Dzurinda tolmácsolta 2002 novemberében Budapesten, a magyarországi kormányváltást követően Medgyessy Péternek. Később mégis sikerült ezt a problémát is kölcsönösen elfogadható kompromisszummal lezárni. Azóta csak informális esz mecseréken és nemzetközi tanácskozások alkalmával találkozott a magyar és a szlovák kormányfő. Ha azonban a magyar – szlovák kapcsolatok jelenlegi, számos konfliktussal terhelt állapotát összehasonlítjuk az 1998 és 2002 közötti helyzettel, egyértelműen kitű nik: akkor sem volt ugyan problémamentes a két ország viszonya, de Pozsony és Budapest abban az időben igyekezett európai módon, tárgyalások révén rendezni (vagy legalább enyhíteni) a vitatott ügyeket. Nem kampányoltak nacionalista témákkal, és nem tettek sértő vagy félreérthető nyilatkozatokat. Többek között azért sem, mert a Magyar Koalíció Pártja kormányzati tényezőként híd, olykor pedig közvetítő szerepet töltött be a két ország kabinetjei között is. Akkor is, amikor Magyarországon balközép kormány ker ült hatalomra. Ezt a sikeres pozíciót leginkább a révkomáromi Selye János Egyetem, az első határon túli, jórészt magyar tannyelvű állami felsőoktatási intézmény megalakulása fémjelzi. Vajon mi következik ezután? Annyi bizonyos, hogy Robert Fico és a jelen legi pozsonyi koalíció nem mond le a nacionalista kampányról. vissza Romlott a demokrácia minősége Szlovákiában Bumm.sk 2010. január 21., csütörtök A szlovák demokrácia minősége tavaly rosszabb volt, mint 2008ban. Ez következik az IVO Barometer projekt eredményeiből, melynek keretein belül a Nyilvános Kérdések Intézetének (IVO) elemzői a közélet különböző területein értékelik a demokrácia minőségét. A felmérés szerint az értékelés 3,3 volt, ami 2008hoz képest 0,4 pon tos visszaesést jelent. „Minden területen romlott a helyzet“ – mondta Grigorij Mesežnikov politikai elemző, az IVO vezetője az intézet sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy az elemzők 2009 utolsó negyedévében is visszaesést tapasztaltak. Erre az időszakra 3,4es értékelést adtak, ami 0,1 pontos visszaesés az előző negyedévhez képest. Mesežnikov szerint ez a csökkenés a társadalomban jelenlévő trendeknek köszönhető.
